Miközben Magyarországon a Duna rekordalacsony vízállása és a kánikula miatt egymást követik a II. fokú vízkorlátozások, a lakosság jelentős része még mindig az ivóvízhálózatból öntözi a műtrágyázott, angol típusú pázsitot. A globális klímaváltozás és az aszályos nyarak árnyékában azonban ez a luxus fenntarthatatlanná vált. De mi vár azokra, akik megszegik a locsolási tilalmat itthon, hogyan büntetik a víz-pazarlást Nyugat-Európában, és miként kényszerültek Amerikában sivatagi városok a zöld gyep teljes felszámolására?

Félmilliós bírság, de kit érdekel?

Magyarországon a vízkorlátozási előírások megszegése szabálysértésnek vagy közigazgatási bírsággal sújtható cselekménynek minősül. A helyszínen kiszabható bírság összege jellemzően 15 000 és 50 000 forint között mozgathat, azonban ha az ügyben eljárás indul, a szabályszegőkre kiszabható közigazgatási bírság az 500 000 forintot is elérheti. Nem tudunk arról, hogy ilyen bírságolás történt volna Magyarországon. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Sok pénzen felnevelt pázsit

Az emberek többségét egyáltalán nem érdekli a vízkorlátozás. Az automata locsolórendszerek továbbra is szinte mindenhol működnek. A zöld pázsitba szerelmes tulajdonosok nem mondhatnak le az állandó locsolásról. Fenti kiemelt képünkön jól látszik, mi történi egy agglomerációs kerttel, ha valaki tényleg betartja a locsolási tilalmat: tönkremegy a sok-sok pénzen felnevelt pázsit.

Európai szigor: Drónok, szomszédok feljelentései és ezereurós büntetések

Európa déli és nyugati államaiban az aszályos időszakokban lényegesen keményebb megtorlásra számíthatnak a víz-pazarlók. Franciaországban a tartós szárazság idején elrendelt locsolási tilalom megszegéséért magánszemélyekre akár 1500 eurós (közel 600 ezer forintos) bírságot is kiszabhatnak, míg a szabályokat megszegő vállalkozások büntetése a 7500 eurót (2,7 millió forint) is elérheti.

Érdemes tudnod

A BudapestKörnyéke.hu hírportált százezrek olvassák. Olyan oldalakkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Telex, Index vagy a Blikk. A Facebookon már 248 ezres a követőtáborunk. A hirdetőink tudják, hogy helyben hirdetni a leghatékonyabb. Nálunk gyorsan elérik a főváros és az agglomeráció 3 milliós lakosságát. Több ezren választották már a Budapest Környéke Partnerprogramban a fizetett cikkeket, az árainkat ide kattintva éred el. Pörgesd fel te is a bizniszed, klikk ide!

 

Éjjelátó kamerák

Az olasz és spanyol nyaralóövezetekben a helyi hatóságok éjjellátó kamerákkal és hőkamerás drónokkal ellenőrzik a magánvillák kertjeit, hogy kiszűrjék az illegálisan működtetett automata öntözőket. Olaszország egyes régióiban a polgármesteri rendeletek nemcsak a locsolást, hanem a magánmedencék utántöltését is szigorúan börtönbüntetés vagy többezer eurós bírság terhe mellett tiltják, a lakosságot pedig aktívan ösztönzik az illegális vízfogyasztók bejelentésére.

Hány liter ivóvízbe és mennyi energiába kerül valójában a szép zöld pázsit?

A smaragdzöld angol pázsit fenntartása a Kárpát-medencei nyárban igazi környezetpusztítás. Egyetlen négyzetméter egészséges, intenzíven növekvő fű szakszerű öntözéséhez a nyári kánikulában heti 35 liter ivóvízre van szükség. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 300 négyzetméteres kert pázsitja egyetlen aszályos nyári hónap alatt csaknem 40 ezer liter (40 köbméter) kristálytiszta, ivóvizet szív fel.

Brutális ökológiai lábnyom

Ne feledjük, hogy a fű locsolásához szükséges vizet a vízművek óriási szivattyúi hatalmas energiaráfordítással tisztítják meg és juttatják el a hálózatba, majd a kerti szivattyúk és automata rendszerek villamosenergia-fogyasztása tovább növeli az ökológiai lábnyomot. Mindehhez hozzájönnek a műtrágyák, a gyeplazítók és a fűnyírók üzemanyag- vagy áramigényei. Az ivóvízzel locsolt pázsit az egyik legkevésbé fenntartható kerti hóbort – a világ más részein méár rájöttek erre és sikerrel leszoktatták az embereket a zöld fűről.

Búcsú a fűtől: Sivatagi kertesítés Las Vegasban és Los Angelesben

Az Egyesült Államok délnyugati államaiban a tartós vízhiány radikális gondolkodásmód-váltást hozott. Las Vegasban és Nevada államban törvényekkel tiltották be a nem funkcionális pázsitokat – vagyis a díszfűt a társasházaknál, utcafrontokon és irodaházaknál. A helyi vízhatóság elindította a „Cash for Grass” (Készpénzt a fűért) programot, amelynek keretében négyzetméterenként akár 5 dollárt is fizettek a tulajdonosoknak, ha felszedték a gyepet, és helyette sziklakertet, pozsgásokat, kaktuszokat és őshonos, szárazságtűrő cserjéket telepítettek.

Divat lett a szárazságtűrő növényzet a kertekben

Los Angelesben és Kalifornia-szerte a mediterrán és sivatagi növényzet felkarolása divat lett: a hagyományos gyepet felváltotta a kőkavics, a szárazságtűrő levendula, a zsálya és az agavé világa, amellyel a kertek vízigénye azonnal 80 százalékkal csökkent.

Hogyan lehet formálni az emberek gondolkodásmódját?

A gondolkodásmód átalakítása a világ szárazabb régióiban sosem a tilalmakkal kezdődött, hanem az edukációval és a gazdasági ösztönzőkkel. Ausztráliában a nagy aszályok idején bevezetett „Target 155” kampány során a lakosság napi 155 literes egyéni vízfogyasztási célokat kapott, amit a csatornadíjak sávos emelésével és folyamatos oktatással értek el. Izraelben a tengervíz-lepárlás és a szennyvíz közel 90 százalékos mezőgazdasági újrahasznosítása mellett a kertekben kizárólag a gyökérzónás csepegtető öntözést engedélyezik, miközben az iskolákban már kisgyermekkortól a víz szentségét tanítják.

Magyarországon is változtatni kell

Magyarországon is nyilvánvalóvá vált: az ivóvíz ára és véges jellege miatt a lakossági gondolkodásnak mielőbb át kell állnia a csapadékvíz-gyűjtésre, a szárazságtűrő kerti növényzetre és a hagyományos angol gyep elengedésére. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: Egy agglomerációs kert idén májusban és most, a locsolási tilalom idején – Fotó: BudapestKörnyéke.hu