Ahogy azt lapelődünk, a Budapest Környéke című újság megírta, 1907 tavaszán spekulánsok vetették ki a hálójukat a soroksári földekre. Házhelyekre parcellázták és a fővárosi lapokban hirdették őket. Átszámoltuk a mai átlagfizetésre az akkori árakat, és kiderült: a szántó sokkal drágább volt, a házhely viszont meglepően olcsó. Agglomerációs ingatlanbiznisz a monarchia idején és most.

A főváros már akkor is vonzó volt

A spekulánsok nem véletlenül szemelték ki Soroksárt. A századfordulón Budapest gyorsan terjeszkedett, a szomszédos Erzsébetfalva lakossága 1898 óta több mint kétszeresére nőtt, és a vasút mentén sorra parcellázták a földeket. Aki a fővárosban dolgozott, olcsó házhelyet keresett a vonat mellett. Soroksár 1950-ben lett Budapest része, 1994 óta önálló, XXIII. kerület.

Opciós jog a földekre

1907 áprilisában Soroksáron mindenki ugyanarról beszélt. Spekulánsok opciót, vagyis elővételi jogot szereztek a község határában fekvő földekre, és nem csak néhány hétre, hanem egészen 1907. október 1-ig. A Budapest Környéke hetilap, portálunk elődje, figyelmeztette a soroksári gazdákat, hogy a kísértés hónapokig tart majd, és a spekuláció hosszú ideig fogja ostromolni a pénztárcájukat. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Egy korona négyszögölenként

Az Országos Széchényi Könyvtár sajtóarchívumában elérhető lapszám szerint a vevő a vasút mentén fekvő földeket házhelyekre parcellázta, és a fővárosi lapok apróhirdetéseiben egy koronáért kínálta a négyszögölét. Az akkori szerkesztőség arra is felhívta a figyelmet, hogy éppen a vasút menti földek a legértékesebbek. A soroksári oldalon fekvők sokkal silányabbak, mégis 900 koronát kért értük az eladó holdanként. A szakértő földművesek szerint jó, ha egy hold átlagosan 500 koronát ér. De mennyi is az annyi 120 év távlatából?

Így számoltunk át

A 120 évvel ezelőtti fizetőeszköz, a korona és a forint között nincs egyszerű váltószám, ezért a fizetésekből indultunk ki. Egy 1908-as korabeli statisztika szerint a gyári munkások jó része évi 600 és 800 korona között keresett, a középső érték nagyjából évi 600 korona, vagyis havi 50 korona volt. Ma a KSH szerint a nettó mediánkereset, amit cikkünkben átlagfizetésnek nevezünk, augusztusban 433 400 forint volt. Így egy akkori korona nagyjából 8700 mai forintot ért.

Történelmi mérce a kenyér

Hogy miért nem elég az árakat egyszerűen összevetni, azt a kenyér mutatja meg. 1908-ban egy kiló kenyér 31 fillérbe került, így egy havi 50 koronás fizetésből nagyjából 160 kiló kenyeret lehetett venni. Ma a KSH szerint egy kiló fehér kenyér átlagosan 905 forint, az átlagfizetésből így közel 480 kiló jön ki. A munkásnak akkor háromszor annyit kellett dolgoznia ugyanannyi kenyérért, mint ma.

Fillérekért mentek el az építési telkek

Az egy koronás négyszögölár a mai átlagfizetésre átszámolva nagyjából 8700 forint, ami négyzetméterenként körülbelül 2400 forint. Egy 100 négyszögöles, vagyis nagyjából 360 négyzetméteres házhely 100 koronába, két havi munkásbérbe került, ez ma körülbelül 870 ezer forint lenne. Budapest külső kerületeiben ma négyzetméterenként több tízezer forintot kérnek egy építési telekért, a XVII. kerületben az Otthon Centrum korábbi felmérése szerint 58 ezret.

Kéthavi fizetés kellett egy soroksári építési telekhez

Ugyanez a 360 négyzetméteres telek a XVII. kerületi átlagáron ma nagyjából 21 millió forint, ami 48 havi, vagyis négy évnyi átlagfizetésbe kerül. 1907-ben ugyanehhez két hónap munka is elég volt. A házhely-telek tehát a mai pénztárcához mérve meglepően olcsó volt, igaz, akkor még nem volt hozzá csatorna, vezetékes víz és burkolt út sem, és a vonathoz is gyalog kellett kijárni.

Aranyat ért a szántóföld

A termőföldnél fordított a helyzet, matekozzunk tovább a történelmi és a mai tények ismeretében: Az akkor silánynak tartott soroksári földért kért 900 korona 18 havi munkásbérnek felelt meg, ami ma 7,8 millió forint lenne egy holdért, vagyis hektáronként 13,6 millió forint. Még a szakértők által reálisnak tartott 500 korona is ma 4,3 millió forintot jelentene holdanként. A KSH szerint 2024-ben egy hektár szántó országos átlagára 2,38 millió forint volt, így egy hold ma alig több mint három havi átlagfizetésből kijön.

Községi telekeladás

Soroksár képviselő-testülete 1908 tavaszán maga is telket adott el. Schweyer János négyszögölenként 5 koronát ajánlott egy községi ingatlanért, de a testület ezt kevesellte, és elutasította. Ehelyett Hertlein Mihálynak adtak el 98 négyszögölt, négyszögölenként 10 koronáért. Ez összesen 980 korona, közel húsz havi munkásbér volt, ami ma 8,5 millió forintnak felelne meg, négyzetméterenként nagyjából 24 ezer forintnak.

A kísértés megmaradt

Ma Soroksáron egy 120 négyzetméteres családi ház a hirdetések alapján jellemzően 110 millió forintba kerül, ami több mint 21 évnyi átlagfizetés. A spekulánsok helyét a lakóparkok fejlesztői vették át, a parcellázott szántókból pedig ma is lakóterület lesz Budapest szélén. A Budapest Környéke 1907-ben óvatosságra intette az olvasóit, és ez a tanács 120 év után is érvényes. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: Like Company AI Stúdió