Korszakalkotó megoldást dolgozott ki a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület a HÉV-vonalak megreformálása kapcsán. Tarlós István tanácsadója, Dorner Lajos meglepő megoldásokról beszélt. A szentendrei vonalon már konkrétumok is vannak, valósággal egy új, M5-ös metró épülne a ráckevei és a szentendrei vonalak összekapcsolásával.

Budapest elővárosi vasútvonalain zajlik Magyarország személyszállítási forgalmának döntő többsége, és az első három helyen a MÁV tulajdonába került HÉV vasútvonalai állnak. Az öt HÉV-vonal alig 100 kilométeres hálózatán tanítási munkanapokon 892 vonat közlekedik. A napi utasszám 200 ezer fő körül van. A teljes, Budapest környéki utasszám, benne az elővárosi vasúti vonalak forgalmával mindösszesen 372 ezer fő naponta. Ugyanakkor mind a vasúti pályák, mind a biztosítóberendezések, mind a járművek elavultak, cserére, felújításra szorulnak, ami idáig elmaradt – írja a magyarnemzet.hu.

Kettévágja a HÉV a városrészeket

A HÉV vonalak gyakran kettévágják a városrészeket. Óbudán is ez a helyzet, igen nehézkes akár gyalog, akár kerékpárral, akár autóval átmenni rajta. A fővárosi kerületek minden vasútvonal esetén ettől szenvednek, ám most, hogy küszöbön áll a HÉV-vonalak rekonstrukciója, lehetőség nyílik ezt a problémát orvosolni – mondta Tarlós István tanácsadója, a VEKE elnöke Dorner Lajos.

Egyik javaslatuk szerint a gödöllői HÉV-et összekötnék a 2-es metróval, és ez már az engedélyes tervezés fázisában van. Ennek tapasztalatait alkalmazták a szentendrei HÉV vonalára, így álltak elő teljesen új megoldásukkal. Ha ez megvalósul, Óbuda északi részén, az esztergomi vasúttól északra megszűnik a területelvágó hatás – állítja Dorner Lajos.

Lesüllyesztik a pályát

Az ötlet lényege, hogy lesüllyesztik a vasúti pályát, de a költségek kímélése miatt nem teljes hossz­ban, hanem csak ott, ahol feltétlenül szükséges. Nyilván ez sem olcsó, de a HÉV-rekonstrukciót enélkül nem lenne szabad megvalósítani, a most induló tervezési programba ezt feltétlenül be kell emelni – vélekedett Dorner Lajos.

A VEKE saját innovációja, hogy nemcsak lesüllyesztik a síneket, de egyben új nyomvonalra is helyezik. Történelmi okok miatt ugyanis a HÉV pályája a régi Szentendrei út vonalát követi, amely korántsem egyenes, mai szemmel nézve fölöslegesen kanyarog. A VEKE szakemberei azért választották a Szentendrei út helyett a Bat­thyány utca–Rákóczi utca nyomvonalat, mert ez egyenes, rövidebb, nincsenek benne lassítást okozó ívek, és, ami a legfontosabb, az építkezés idejére nem kellene lezárni a HÉV-et.

Békásmegyernél már megkezdődött

Jelenleg már zajlik Békásmegyer állomás akadálymentesítésének közbeszerzési eljárása és egy nagy P+R-parkoló tervezése a BKK kivitelezésében. Ez az állomás marad a felszínen, ám a VEKE tervei szerint rögtön azután a sínek elkezdenek a térszint alá süllyedni, és a Pünkösdfürdő utcai átjárót már alulról keresztezik. Egészen a Szent István utca vonaláig úgynevezett „nyitott U” keretben halad a pálya, onnantól pedig klasszikus kéregvezetésben, azaz fedett alagútként egészen a Határ útig, ahol a rég lezárt átjárót újra lehet nyitni. Innen a vonal ismét a felszínre emelkedik, így éri el a jelenlegi Rómaifürdő megállót.

A kéregvezetés miatt egyetlen új megállót kell építeni, Csillaghegy a jelenlegi helyéről néhány száz méterrel arrébb kerülne. Az új Csillaghegy megálló egy úgynevezett galériás állomás, ahol az utasok az aluljáró szintjére érkeznek, így juthatnak el a kereszteződés minden sarkába. Az Ürömi út felől érkezők autósok részére többszintes P+R építhető a jelenlegi piac parkolója helyén, amelynek közvetlen kapcsolata lesz az aluljáróhoz úgy, hogy minden irány akadálymentes lehet.

A beavatkozás teljes hossza 2,3 kilométer (a mai pálya 2,6 kilométer hosszú ezen a szakaszon), amelyből a kéregvezetésű szakasz nagyjából 1,6 kilométeres lesz.

Összehasonlításként: a Margit híd és a Batthyány tér közötti jelenlegi kéregvezetésű szakasz 1,1 kilométer hosszú. Az új nyomvonalnak köszönhetően a menetidő mintegy két perccel is rövidülhet, ami jelentősnek számít egy ilyen viszonylaton.

Alagútban is menne a HÉV

A III. kerület belső részein a problémák a sűrű beépítés és a római kori romok miatt csak fúrt alagúttal oldhatók meg, ez egy későbbi tervfázis része. Az elképzelések szerint Kaszásdűlő állomás után kezdődhet az alagút, amely a Bogdáni utat, a Flórián teret és a Kolosy teret érintve a Margitszigeten át Pest belvárosába veszi az irányt, és végül találkozhat a délről, Csepel és Pesterzsébet felől érkező vonalakkal a Kálvin téren. Ezzel alakulhat ki az észak–déli regionális gyorsvasút, amelyet más néven 5-ös metróként emlegetnek.

Ez azonban csak a későbbiekben valósulhat meg, a VEKE által javasolt megoldással viszont Csillaghegy és Békásmegyer már belátható időn belül fellélegezhet – mondta Dorner Lajos a lapnak.

Kiemelt kép: Szentendrei HÉV – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu