Nagyon közel van a határidő, márt csak pár hónap és év végéig legalizálni kell a kerti kutakat. Ha valaki nem lép, akár 300 ezres bírságot is kaphat.

December 31-ig kell kérni a fennmaradási engedélyt a 2018. január 1-je előtt engedély nélküli vízkivételt biztosító vízlétesítményekre, például a kerti kutakra. Akik kérik és megkapják a fennmaradási engedélyt, nem kapnak büntetést. A többiek viszont a bírságot kockáztatják, a büntetés maximuma 300 ezer forint lehet természetes személyek esetében – írja a Napi.hu.

Havonta 300 ezer alkalommal olvassák el a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál cikkeit. Építsd a vállalkozásod az olvasóink erejével! Klikk ide!

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Ezek a szabályok

Számos város és település hivatala készített tájékoztatót a kútügyben. Ezekből kiderül, hogy az engedély nélkül létrehozott fúrt és ásott kutakra egyaránt vonatkozik a szabály.

A fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelem előtt tervdokumentációt kell készíttetni erre jogosult szakemberrel. A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. „Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!” – figyelmeztet az egyik önkormányzat összefoglalója.

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni az eljárásba, ha a kútból ivóvizet szeretne a tulajdonos, ha csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és nem gazdasági célból használják a kutat, akkor nem kell a szakhatóságot bevonni. A fennmaradási engedélyeztetési eljárás ingyenes 2018 végéig.

Kút-ügy már hónapok óta

Korábban itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon is megírtuk, hogy a parlament még nyár elején fogadta el azt a jogszabályt, amely eltörölte volna kútfúrási bejelentési kötelezettséget. Áder János köztársasági elnök a módosítást az Alkotmánybírósághoz küldte normakontrollra, amely augusztus végén elkaszálta a jogszabályt. Az indoklás szerint azért, mert az veszélyeztetné az ország vízgazdálkodását, ahogy azt az államfő is kifogásolta.

Az Ab határozatában kitért Magyarország 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervére, amely megállapította, hogy a felszín alatti vízbázisok több mint fele sérülékeny. A hatóságok az előzetes engedélyek révén határozhatják meg, hogy milyen technológia alkalmazásával, milyen mélységben lehetséges új kutak biztonságos létesítése. Az állami kontroll nélkül történő, ellenőrizhetetlen vízkivételek az ökoszisztémák károsodásához vezethetnek. Továbbá a törvény a vizek minőségromlásán túl közegészségügyi kockázatokkal is járhat – állt az Ab-s határozatban.

Akinek tehát van olyan kútja, amely nincs bejelentve, gyorsan menjen el az önkormányzathoz és jelentse be, így megúszhatja a 300 ezer forintos bírságot.