Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – erről írt a közösségi oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Greenpeace aktuális kampányára hivatkozva.
Kampány az avar mellett
A Greenpeace Canada nemrég kampányt indított azért, hogy hagyjuk a helyükön a lehullott avart a kertben, mert az segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket. Ráadásul a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Nem mindenhol lehet otthagyni
„Természetesen tisztában vagyok azzal is, hogy a kert bizonyos területein, például a gyepesített területeken, a burkolatokon, a csatornákban gondokat okoz a lehulló lomb, mert kikopik a gyep, csúszós lesz a burkolat, eldugul a csatorna, ha azt nem szedjük össze. Az összeszedés tehát bizonyos esetekben megalapozott egy városi környezetben” – írta Bardóczi Sándor.
Ne szállíttassuk el!
A tájépítész szerint, ami nem megalapozott, az a kerti lomb elszállítása hulladéklerakóba, mivel a természet körforgását, azaz a tápanyagok felszívódását gátoljuk ezzel és a fotoszintézis útján keletkező biomassza tömegünket nem visszaadjuk a talajoknak, hanem belegyömöszöljük azt egy pénzért vett nylon zsákba, dízelt égetve elszállíttatjuk.
„Zöld energia”
Sőt a folyamat végén majd lerakják egy lerakóban vagy elégetik egy erőműben, ahol a rossz uniós szabályozás miatt az erőművet anyagilag kompenzálják érte, mert úgymond zöld energiát állított elő: valójában dioxint, szén-monoxidot és szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Amit egyénileg tehetünk a kertünkért és ezen keresztül a Kék Bolygóért, az a komposztálás – írta a posztban.
Így lehet kevesebb a lomb
A lomb térfogata összegyűjtéskor riasztóan nagy tud lenni. Ha összekupacoljuk, akkor néhány esős nap után már a töredékére roskad össze. A komposztálódás pedig olyan belső hőtermelő folyamat, amely lebontja a kártevőket, kórokozókat, komplex vegyületeket, mindent, ami miatt az emberek félnek a kertjükben a lehullott lombot a talaj tápanyagutánpótlásáért megtartani.
Rákkeltő anyag
Bardóczi Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a diólevél ugyanúgy komposztálódik. Kell neki 6-9 hónap, mint minden másnak, hogy érett komposzt legyen belőle. A kerti nedves lomb elégetve nem csak a környezetünkre, de a saját egészségünkre is veszélyes, a rákkeltő dioxinnal megmérgezzük magunkat, családunkat, szomszédainkat.
Hasznos tápanyagok
Ugyanez a komposztban sokkal kisebb, de a vírusok, gombák, kártevők megsemmisülését előidéző hőképződésben nem elég, hanem talajban raktározott szénné, hasznos, nyomelemekben gazdag tápanyagokká alakul.
Személyes élménnyel zárul a poszt
„Megvallom, én néha a szomszéd gondosan összegyűjtőtt, és az FKF zsákjaiba kirakott lombját is felhasználom, hogy tápanyag és élőhely, talajtakaró legyen belőle a kertemben. A zsákot visszaadom neki, amit mindig megrökönyödéssel fogad. A magyarázatot is, aztán ugyanúgy kiteszi zsákba a lombot a következő évben.”
Lombtagadók
„De nem bírom nézni azt a pazarlást, amit a notorius “kerti lombtagadók” művelnek a kertjeikkel, mert bizonyos értelemben meglopják a saját kertjüket vele valami rossz társadalmi beidegződés miatt. Változtathatnánk ezen tömegesen. A kerti lomb nem ellenség. A körforgásos kertgazgálkodás barátja. Ingyen tápanyag. Használjuk fel. Komposztáljunk!” – zárta a posztot Budapest főtájépítésze. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció
