Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az észak-pesti agglomeráció országgyűlési képviselője a Műegyetemnél.

A Nemzeti Örökség Intézetének az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepségén úgy fogalmazott Rétvári Bence, hogy az 56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért. A nemzet érdekében reménytelennek tűnő csatába is „beszálltak”, hittek abban, hogy a sztálini diktatúrából Magyarország lehet demokrácia.

A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál elődje, a Budapest Környéke című újság 100 évvel ezelőtt már ismert kiadvány volt az agglomerációban. A cikkeinket havonta 300 ezer alkalommal olvassák el itt az interneten. Köszönjük, hogy te is itt vagy!

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Magyar szuverenitás

Ez üzenet azok számára is, akik a magyar szuverenitást, a függetlenséget külföldön csorbítani akarják, sokan próbálták meg ezt, de a magyarok mindig visszaszerezték függetlenségüket, azt soha nem lehetett az erő, a nyomásgyakorlás eszközével elvenni.

Szerinte zsákutca azt gondolni, ha valaki felad Magyarország függetlenségéből, szuverenitásából egy részt, azzal a magyar emberek jobban járhatnak.  A történelem folyamán mindig azt láthattuk, ha a szuverenitás csorbul, az emberek szabadsága és jóléte is csorbul.

Magyarország nagykorú nemzet

Magyarország önmaga ura, nem mások játszótere, nem kiskorú nemzet, már 1100 éve nagykorú, és „elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk. Mi el tudjuk dönteni, mi a hazánk érdeke” – mondta, majd hozzátette: egy dolog számít, a nemzeti érdek; ezért küzdöttek az 56-os forradalmárok is.

Rétvári Bence szerint nekünk, magyaroknak és a többi közép-európai nemzetnek nem kell elmagyarázni, hogy a kommunizmus micsoda sebeket ejtett ezeken az országokon, hogy milyen mélyre ható volt az elnyomás, amely minden embert igyekezett félelemben tartani és megnyomorítani.

Megfélemlítés

Itt nem kell elmagyarázni, hogy az egymillió elindított rendőrségi eljárásból több mint 600 ezer ügyészségi vádirat született és több mint 300 ezer elmarasztaló ítélet. Ahogy azt sem, micsoda megfélemlítés és sorscsapás volt, amikor több mint 800 ezer honfitársunkat a Gulágra, málenkij robotra hurcoltak, és közülük 200-300 ezren soha nem tértek haza. Európa másik felén, amely ilyen szempontból szerencsésebb volt, és a híradókból, újságok hasábjairól ismerte csak a kommunista rendszert, ezt még nagyon sokáig és nagyon sokszor el kell magyarázni.

Szűk bűnözői elit

Amikor mi, magyarok megvonjuk a 20. század mérlegét, akkor kihúzhatjuk magunkat, mert bár két embertelen, emberellenes és gyilkos eszmének is itt voltak a képviselői, amikor külföldről Magyarországra jöttek, mindig csak egy nagyon szűk, „bűnözői elitet” találtak, amely együttműködött velük.

A magyar nép, a magyar emberek milliói sem a náci, sem a kommunista diktatúrával, annak ideológiájával nem azonosultak, a nemzet egésze sohasem hajolt meg és sohasem tört meg, mindig egyenes gerinccel várta azt a pillanatot, amikor a szabadság levegője beköszönt.

Bátrak voltak

A 62 évvel ezelőtti műegyetemisták olyan fiatalok voltak, akik a hazájukért, szabadságukért az életüket is feláldozták volna. Büszkék lehetünk ezekre a fiatalokra és minden 1956-os forradalmárra. Ők nem mérlegeltek, bátrak voltak, harcoltak és küzdöttek, nem nézték, mekkora túlerőben van az akkori világ legerősebb hadserege. Szabadságszeretők voltak és nem voltak megalkuvók, bármit feláldoztak volna és nem kötöttek kompromisszumot – fogalmazott Rétvári Bence.

Az összefogás ereje

Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.

Történelmünk legnagyobb tanulsága, hogy addig maradhatunk szabadok, addig őrizhetjük meg magyarságunkat, amíg képesek vagyunk összefogni – hangoztatta a miniszter Bem József szobránál a hagyományos fáklyás felvonulás térre érkező résztvevői előtt.

Minden magyarnak a világon tudnia kell, hogy számíthat az anyaországra, és „ezért kell ma minden erőnket latba vetni a kárpátaljai magyarság védelmében”.

Az emlékezés felelősség: amikor az előttünk járók áldozatai előtt fejet hajtunk, s a forradalom általuk kivívott győzelmére és a szabadságharc bukása után általuk megjárt pokolra emlékezünk, akkor egy mércét is állítunk – mondta Gulyás Gergely.

MTI, Fotók: MTI/Mónus Márton, Balogh Zoltán