A budapesti agglomeráció legkritikusabb közlekedési szűk keresztmetszete a budai hegyek mentén húzódik. A Budakesziről és a Zsámbéki-medencéből a fővárosba áramló napi ingázóforgalom rendszeresen bénítja meg a Budakeszi utat és a Széll Kálmán tér környékét. Bár korábban csak merész vízióként merült fel, a modern alagútépítési technológiák korában egyre több közlekedési szakember veti fel a János-hegy alatti metróvonal lehetőségét Budakeszi irányába. A jövő agglomerációja című sorozatunk gondolatébresztő cikke következik.

A hegyvidéki ingázás évtizedes bénultsága

Budakeszi és a mögötte fekvő Zsámbéki-medence települései (Páty, Telki, Budajenő, Zsámbék) az elmúlt két évtizedben jelentős népességnövekedésen mentek keresztül. Az autós és autóbuszos közlekedés teljes egészében a keskeny, kanyargós Budakeszi útra szorul, amely a csúcsidőszakokban teljesen bedugul. Mivel a természetvédelmi területek és a domborzati viszonyok miatt a felszíni közúthálózat érdemi bővítése szinte lehetetlen, a végleges megoldást egy nagy kapacitású, kötöttpályás közlekedési tengely jelenthetné. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

A Déli pályaudvar mint természetes kiindulópont

A leglogikusabb és logisztikailag leginkább megalapozott megoldást a piros jelzésű M2-es metróvonal továbbvezetése adná. Az M2-es jelenlegi budai végállomása a Déli pályaudvarnál található, ahonnan a szerelvények a mozdonyfordító irányába futnak tovább a föld alatt. A meglévő alagúti műtárgyak geometriája lehetővé tenné, hogy a vonalat a hegyvidéki kőzetrétegek alatt meghosszabbítsák a Budai-hegység alatt Budakeszi irányába.

Mélyvezetésű alagút a János-hegy alatt

A mérnöki kihívást a Budai-hegység karsztos, mészköves és dolomitos geológiai szerkezete jelenti. A nyomvonal a Déli pályaudvartól a hegy alatti alagútban érné el a főváros nyugati határát. A modern pajzsos alagútépítési technológiák a mélyben futó karsztvizes rétegek kikerülésével, zárt szelvényben képesek áttörni a hegytömböt, minimálisra csökkentve a felszíni természetvédelmi területek bolygatását.

Tudtad?

A BudapestKörnyéke.hu hírportált százezrek olvassák. Olyan oldalakkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Telex, Index vagy a Blikk. A Facebookon már 248 ezres a követőtáborunk. A hirdetőink tudják, hogy helyben hirdetni a leghatékonyabb. Nálunk gyorsan elérik a főváros és az agglomeráció 3 milliós lakosságát.

 

Hol lehetnének az állomások Budakeszin?

Egy ilyen volumenű beruházás során a megállók helyének kijelölése határozza meg a rendszer hatékonyságát. Budakeszi adottságait figyelembe véve két stratégiai állomáshelyszín rajzolódik ki: Budakeszi-Kelet / Meggyes (P+R csomópont): A hegy alól kibukkanó metróvonal első állomása a Budakeszi bevezető szakasza közelében, a Meggyes vagy a Tesco környéki beépítetlen területeken kaphatna helyet. Itt alakítható ki egy többszáz férőhelyes P+R parkoló és egy intermodális buszterminál, amely felszívná a Zsámbéki-medence felől (Páty, Telki) érkező autós forgalmat. Budakeszi Centrum (Városháza / Fő tér): A vonal végállomása a település központjában, a Fő utca és a Dózsa György tér környezetében, a föld alatt jönne létre. Ez a megálló közvetlen sétatávolságra lenne Budakeszi lakóövezeteitől, intézményeitől és az agglomerációs buszhálózat átszállási pontjaitól.

    Műszaki kihívások és a karsztvíz védelme

    A János-hegy alatti alagútépítés nem veszélytelen. A Budai-hegység híres a karsztjáratairól és a barlangrendszereiről (például a Pál-völgyi vagy Szemlő-hegyi barlangrendszerek). A tervezés során rendkívül precíz geofizikai mérésekkel kell feltérképezni a törésvonalakat, hogy az alagútfúró pajzs ne sértse meg a főváros alatti hévízbázisokat kerekítő karsztvízáramlást. Az alagutat vízhatlan, zárt tübbinggyűrűkkel kell kibélelni a teljes hegyvidéki szakaszon.

    Menetidő-forradalom a Zsámbéki-medencében

    Jelenleg a csúcsidőben Budakeszi központjából a Széll Kálmán térre jutni autóval vagy busszal akár 40-60 percig is eltarthat a folyamatos torlódások miatt. Egy János-hegy alatti metróval a Budakeszi Centrum – Déli pályaudvar közötti szakasz menetideje mindössze 8 percre csökkenne. Ez nemcsak a helyi lakosok életminőségét javítaná, de a belváros felé áramló napi autóforgalom jelentős részét is átterelné a környezetkímélő elektromos kötöttpályára.

    Gazdaságosság és jövőbeli kilátások

    Bár egy hegy alatti metróalagút megépítése többszáz milliárd forintos beruházást jelentene, a térség hosszú távú fejlődése és a Budakeszi út tarthatatlan állapota miatt az elkövetkező évtizedekben a projekt stratégiai jelentőségűvé válhat. A zöldátállás, az agglomerációs közlekedésfejlesztési uniós források és a fővárosi dugók csökkentésének kényszere újra és újra napirendre fogja hozni a Budakeszi metróhosszabbítás gondolatát. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

    Írd meg nekünk, szerinted milyen lehetne a jövő agglomerációja! Az info@likecompany.hu címre várjuk az ötleteket!

    Kiemelét kép: BudapestKörnyéke.hu-illusztráció