Azok, akik felfedezőútra indulnak Budapest környékén, általában a természeti látványosságok felé veszik az irányt, pedig a főváros is rengeteg gyönyörű helyet és titkot rejt magában. Most a Budai Várat járjuk körül, amely a 13. század közepétől a második világháborúig sok szempontból az ország legfontosabb központja volt, jelenleg a prágai után a világ második legnagyobb várkomplexuma, és itt még akár Orbán Viktor is szembe jöhet veled az utcán.
1. Mátyás templom kívülről – belülről
A Mátyás templom működő katolikus templom az imádkozóknak nyitva áll. Akkor is bemehetünk, ha csak az épületre vagyunk kíváncsiak, de arra mindenképp figyeljünk oda, hogy tilos bent a fényképezés és az imádkozók zavarása. A templomot néhány éve újították fel, és belépve ugyanúgy fogad minket, ahogy a Millenium évében, 1896-ban, Schulek Frigyes 22 évig tartó újraépítése után. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 254 ezernél is többen követnek minket.
A legendás templom szinte az egész városból látható
2. A megújuló vár és a kormányzati negyed
A Budai Vár a II. világháború során több mint két hónapig ostrom alatt állt, és az épületek mindegyike megsérült, sok szinte teljesen eltűnt, de nem ez volt az egyetlen rombolás a negyedben: az 1960-as években sok relatíve jó állapotú épület is eltűnt teljes egészében. Ezek közül néhány az utóbbi években újra felépült: ilyen a Lovarda és a Főőrség épülete és a Csikós szobor is.
Miniszterelnöki hivatal lett a kolostorból
Itt dolgoznak az ország vezetői
De felújították a „Karmelitát” is, amely 1787-ben épült kolostornak Kempelen Farkas tervei alapján, de II. József egy rendeletének köszönhetően már 7 évvel később várszínház lett: ez az első magyar nyelvű állandó színház. Ide költözött a Miniszterelnökség a 2016-os, nagyszabású felújítás után, így lencsevégre kaphatunk itt minisztereket, külföldi látogatókat, sőt, akár Orbán Viktort is.
3. Mátyás kútja
Strobl Alajos szobrászművész egyik legismertebb alkotása 1904-ben készült el, és bár a leleplezése utáni években elég sok kritikát kapott, mára ez a hazai és külföldi közönség egyik kedvenc szobra és kútja a városban.
Csodaszép szobrok díszítik kutat
Legendás király
A kút Szép Ilona történetét meséli el, de találunk rajta elejtett őzet, gyönyörűen megformált bronz kutyákat, és még Galeotto Marzio itáliai humanistát is, aki gyakran látogatott el Mátyás reneszánsz központjába, a Budai Várba. Az itáliai kapcsolat egyik oka Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix, akit a Nagyboldogasszony templomban, ismertebb nevén a Mátyás templomban vett el a legendás király. A kutat 2020 április és szeptember között felújították, pótolták több olyan részét is, amely a II. világháború óta hiányzott, például egy pórázt is.
4. Abdurrahman pasa sírja
Elsőre szokatlannak tűnhet, hogy egy török katonai vezetőnek díszes sírja van Magyarországon, amelyen többek között a „hős” szót is elolvashatjuk, a magyar mellett törökül és oszmán írásmóddal írt törökül is. A műemlék, amelyet az 1686-os ostrom után 250 évvel állítottak fel. Létének egyik oka az első világháború utáni jó viszony Magyarország és Törökország között.
A sír egyik felén törökül, másikon magyarul szerepel a felirat
5. Európa Liget és a Jagelló szobor
Az Európa Ligetet a Bécsi kapu külső részén találjuk: ezt 1972-ben alapították, Budapest centenáriuma és az ez alkalommal megrendezett kongresszus emlékére, amin 29 másik európai főváros is képviseltette magát. Ekkor a polgármesterek saját kezűleg ültettek egy-egy olyan fát, amelyik a saját országuk flórájára jellemző. Mészkő táblákon látjuk, hogy melyik fához melyik főváros tartozik. Ha kissé lejjebb sétálunk a Várhegy oldalán, egy eldugott bronz Kodály Zoltán szobrot találunk, míg a Bécsi kapu oldalán Anjou Hedvig és Jagelló Ulászló rendhagyó szobrát nézhetjük meg.
A török főváros fája is helyet kapott a parkban
6. Ágyúgolyók a volt laktanya falában
Az egykori hadtörténeti múzeum egy laktanya volt, amelyhez saját templom, a Mária Magdolna templom tartozott. Ennek a romjai ma is láthatóak, érdekessége, hogy 1792-ben itt koronázták meg I. Ferencet. A Tóth Árpád sétányra néző oldalán ágyúgolyókat találunk a falban: ezek Buda 1849-es ostroma során kerültek oda, amikor a magyar honvédek elfoglalták a várat. Az épületet azóta többször felújították, de az ágyúgolyók maradtak mementónak. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 254 ezernél is többen követnek minket.
Sok ilyen ágyúgolyó van a falban
Kiemelt kép: Budavári Evangélikus Templom a Bécsi kapuról – Fotó: BPK
