Magyarországon, így Budapest környékén is megfigyelhető a statisztikailag már kimutatható jelenség, hogy őrült ütemben gazdagodnak a gazdagok és lefelé csúszik a középosztály.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett a felső 1% és a felső 10% jövedelmi részesedése, miközben a társadalom középső rétege csúszik lefelé – derült ki Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatójának ábrájából.
A BudapestKörnyéke.hu hírportált százezrek olvassák. Olyan oldalakkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Telex, 24.hu vagy a HVG. A Facebookon már 700 ezren követik a kiadónk portáljait. Több száz hirdetőnk már tudja, hogy helyben reklámozni a legjobb és leghatékonyabb. Részletek itt!
Ez azt mutatja, hogy a középosztály helyzete romlik. A legalacsonyabb jövedelműek részesedése is csökkent a megtermelt jövedelemből 1995 óta, azonban az elmúlt években már stagnálás látszik az esetükben.
Ebben szerepet játszhat a dinamikusan növekvő minimálbér és a javuló munkaerőpiaci helyzet. Összességében azonban a tendencia egyértelmű: a leggazdagabb 1%-nak egyre gyorsabban nő a jövedelme, miközben a középosztály veszített részesedéséből. – írja a Portfolio.
A KSH korábbi adatai azt mutatják, hogy 2017-ben kismértékben nőtt az egyenlőtlenség, de ennek ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió átlagánál kisebb mutatókkal bír és a közepesen egyenlőtlen országok közé tartozik.
Kapcsolódó cikkek:
- Rengeteg pénz érkezett az agglomerációs vállalkozásokhoz
- Egy dúsgazdag magyar vállalkozó megvette az ország összes McDonald’s éttermét
- Agglomerációs cégek, figyelem! – Itt a lehetőség több tízmillió forintnyi ingyenpénzre
A középosztály mérete, stabilitása, viselkedése alapvetően határozza meg a társadalom szerkezeti felépítését és működésmódját. Ahol egyéb tényezők változatlansága mellett nagyobb a középosztály létszáma, ott kisebbek az egyenlőtlenségek.
A középosztály általában, szavazataival és adófizetése révén aktívan vesz részt a társadalom stabil, kiszámítható működésében. A szélesebb középosztállyal rendelkező társadalmaknak alaposabb érdeke fűződhet a demokratikus berendezkedés fenntartásához, mint az oligarchikusabb, nagyobb egyenlőtlenségekkel jellemzett társadalmaknak – áll a Tárki honlapján elérhető egyik tanulmányban.
Kiemelt kép: illusztráció
