A furcsa hangzású völgyecskét Érd nyugati részén kell keresni. A nyolcvanas években nem sokon múlott, hogy nem a főváros szeméttelepe lett belőle, de megmentették és mára Érd egyik büszkesége lett.
A Fundoklia-völgynél sokkal többen jártak már, mint gondolnák, hiszen az M7-es autópálya áthalad felette, így amikor a Balaton felé autózunk, nem kerülhetjük ki. A sztrádáról persze semmi sem látszik ebből a gyönyörű tájból, érdemes letérni az érdi lehajtónál, aztán irány a Hargita utca vége, majd rövid séta és meg is érkezünk az első látványossághoz a gyurgyalag telephez.
A madárfészkek előtt tábla is jelzi, hogy helyi jelentőségű védett terület, a Natura 2000 hálózat tagja. A völgy növényvilága meglepően gazdag. Van itt magyar gurgolya, árvalányhaj, tavaszi hérics, sárga len, turbánliliom, bárányüröm és macskamenta. Az ország összes növényfajának 15 százaléka fellehető ezen a kis területen, tehát tényleg rendkívüli ez a völgyecske.
Miért völgyecske? Mert akár ároknak is nevezhetnénk, hiszen a méretei szerények. Alig másfél kilométer hosszú, 20-50 méter széles és 10-15 méter mély. Ennek ellenére valóban látványos természeti képződmény a Tétényi-fennsík nyugati peremén.
A völgyet még a pleisztocén korban a törésvonalak mentén lefolyó csapadékvíz alakította ki. Később megtelepedtek itt az ősemberek. A leletek alapján 35 ezer évvel ezelőtt a Neandervölgyi ősemberek vadásztelepe volt.
Az egykori vadregényes tájból mára nem sok maradt, hiszen körbeveszik Érd házai. A peremén és a völgy alján kialakított tanösvény kiválóan alkalmas egy jó sétára, kocogásra.
A tanösvény mentén 12 db állomás tábla, a két végponton pedig 2 db információs tábla segíti a tájékozódást. A táblák régészeti, geológiai, geomorfológiai értékeket, valamint a jellemző élőhelyek élővilágát mutatják be.
A völgy peremén sétálva ha nem is látjuk, halljuk az itt élő ritka madarakat: poszátákat, fürjeket és gyurgyalagokat. Akinek szerencséje van, megpillanthat egy pannon gyíkot, vagy rézsiklót is.
1986 tavaszán a Fundoklia-völgy súlyos veszélybe került. Az Érd-Parkvárosban élő, akkoriban vízhiánytól szenvedő helybéliek helyzetét kihasználva egyes megyei vezetők ivóvízellátási beruházásokra fordítható pénzügyi támogatást ajánlottak fel Érdnek cserébe azért, hogy Budapest és Pest megye kommunális hulladékát a völgyben helyezhessék el. A terv felháborodást és nagy lakossági tiltakozást váltott ki, végül letettek róla és megmaradt ez a csodálatosan szép táj olyannak, amilyennek egykor az ősemberek láthatták.
Fotók: BudaPestkörnyéke.hu
