A kisfiú széttépet holtteste egy újpesti sporttelepen hevert. A DNS vizsgálat alapján biztossá vált, hogy a gyerek halálát nem egy beteges tettes, hanem két őrkutya okozta. Az állatok arra voltak kiképezve, hogy megvédjék a területet, de nem haraphattak volna.
Három támadás egy hét alatt
2000 márciusában egy héten belül három kutyatámadás is történt Budapesten vagy környékén. Ketten súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek, egy gyermek pedig belehalt a támadásba. Az újpesti Tungsram-sporttelepen történt eset áldozata egy héttel később töltötte volna be hetedik életévét. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Csabi nem került elő
2000. március 19-én vasárnap délben a kisfiú anyjával és húgával vitt ebédet édesanyja élettársának, a biztonsági őrnek, aki a sporttelepet őrizte két őrkutyával. Amíg a felnőttek beszélgettek, a két gyerek a szabadban játszott. Amikor az anya hívta a gyerekeket, csak Csabi húga került elő, a fiú nem, ezért az asszony keresni kezdte. Fia szétmarcangolt holttestére egy órányi kutatás után talált rá. Később azonban kiderült, hogy ezzel a vallomással valami nem stimmel.
Nem gyilkosság, cáfolt az állatorvos
A kisfiú holtteste félig le volt meztelenítve, rajta kiterjedt, roncsolt sérülésekkel. A helyszíni szemle, a vallomások és az elsődleges orvosszakértői vizsgálatok alapján különös kegyetlenséggel elkövetett emberölést valószínűsítettek a nyomozók. Az a feltevés azonban, hogy brutális gyilkosság történt, az állatorvos bevonásával történő boncolás során megdőlt.
A mindent eldöntő DNS
A hatóság genetikai vizsgálatot rendelt el, melyet – Magyarországon először – a feltételezett „elkövetők”, egy rottweiler és egy német juhászkutya, valamint a bűnjeleken esetlegesen fellelhető, kutya eredetű biológiai anyagmaradványok vizsgálatára, egyedi azonosítására terjesztett ki.
A tettesek: egy rottweiler és egy németjuhász
A genetikai szakértői vélemény a szőrszálak, a nyál- és vérfoltok kutya-specifikus elemzésével, illetve a kisfiú halálos sérüléseit okozó két kutya azonosítása után bebizonyosodott, hogy a szerencsétlen gyerek nem egy brutális ember, hanem a két őrkutya áldozatává vált.
Nem haraphattak volna
A sporttelep bejáratánál tábla figyelmeztetett arra, hogy a területet kutyákkal őrzik, és egy elkerített rész is volt kutyaházakkal. Az őrkutyáknak egyrészt a biztonsági embert kellett védeni, másrészt a rájuk bízott területet. Ha behatolót észleltek, oda kellett rohanniuk és leteperni az illetőt. Az idomítás szabályai szerint azonban nem haraphattak volna.
Szétmarcangolt matracnak hitték a széttépett gyereket
A kutyatámadás tényét nem csak a szakértők erősítették meg, hanem szemtanúk is látták, hogy az állatok „valamit marcangoltak”. A szemtanúknak azonban elsőre valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy egy gyereket tépnek a kutyák, hanem próbababára és szivacsmatrac darabjaira gyanakodtak.
Ki volt a felelős?
A szemtanúknak köszönhetően derült ki, hogy a kisfiú anyja nem mondott igazat, mert ők már délelőtt látták a marcangolást. Az anya ehhez képest azt mondta, a gyereke délután egy óra után tűnt el. Hogy az ügyben végül kinek a felelősségét állapították meg és mi lett a két kutyával, az a mai napig rejtély. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
DNS kisokos
Magyarországon az 1990-es évek elején jelentek meg az igazságügyi genetikai vizsgálatok, amelyek alapját az ember – és általánosságban az élőlények – örökítőanyaga, a DNS jelenti. A DNS-alapú vizsgálatok a bűnügyek felderítése mellett eltűnt személyek és tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítását, valamint rokonsági viszonyok tisztázását is segíthetik. A DNS jelen van minden sejtmaggal rendelkező sejtben, így minden olyan biológiai anyagban is, amely (bűn)cselekménynél hátramarad. Ilyen biológiai anyag lehet a vér, nyál, váladék, csont, fog, bőr, testszövet, haj- és szőrszál, korpa, továbbá egyes mintatípusokról – pl. óvszer, cigarettacsikk – is rögzíthetők. Kérek még ilyen újranyitott aktát! Kattins ide!
Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: Fortapan.hu/Kékvillogó.hu-grafika
