Tahitótfalu, Maglód, Szigetszentmiklós, Pilisvörösvár, Pomáz – csak néhány település, ahol a Belügyminisztérium megszüntetné az alapellátási ügyeletet. A tervek szerint több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból néhány maradna, Budapesten azonban változatlan marad a rendszer.
Radikálisan lecsökkentenék az ügyeleti központokat
A tervek szerint a jövőben országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja, a mostani csaknem 300 helyett. Ebből 21 csak gyermek, 21 csak felnőtt ellátóhely, és 60 vegyes, felnőtteket és gyermeket is fogadó lenne. – írja a Népszava. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Komoly betegbiztonsági kockázatot jelent az elképzelés?
Megyénként 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központ működne. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból néhány maradna. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot is jelenthet.
Így dolgoznának a háziorvosok
Az új rendben a háziorvos nyolctól délután négyig a rendelőjében dolgozna, négytől este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon beosztható lenne a járási egészségközpontba ügyelni. A tervezet készítői úgy becsülték, hogy járásonként 1,5-2 hétköznapi délutános műszak jutna egy-egy háziorvosra.
Éjszaka, normál panaszokkal is mehetnénk orvoshoz
Bár a javaslat szövegéből ez nem egyértelmű, az úgy is olvasható, hogy este tízig a járási központba beosztott háziorvost nemcsak sürgős esetben, hanem normál panaszokkal is mehetnénk hozzá.
Egyre idősebbek a háziorvosok
Több szakértő úgy látja, teljesen kétséges, lesznek-e olyan háziorvosok, akik vállalnak ilyen ügyeletet. Egy biztos: átlagéletkoruk egyre jobban nő. Mostanra körülbelül ezren vannak olyanok, akik elmúltak 70 évesek. Az elöregedett háziorvosi kar nehezen vállalkozik ügyleti ellátásra.
Homályos a koncepció
Este tíz után, a teljes ügyeleti időben pedig „az Országos Mentőszolgálat diszpécserközpontja osztályozza a feladatokat és jelzi a háziorvos számára a helyszínre vonulási igényt”. Jó kérdés, mit jelenthet az utóbbi mondat, még a szakmai szervezeteknek is csak tippjeik vannak, hogy abeteghívására megy a mentő, és erről tájékoztatja a háziorvost, vagy az OMSZ csak fogadja-e a hívást és utasítja a háziorvost
Nem kell minden járásba alapügyelet
Legalábbis a lap birtokába került koncepció szerint. Ám azokon a helyeken, ahol marad ilyen pont, ott az adott járás háziorvosai, saját asszisztenciájukkal fogadnák az ügyeleti helyszínen a betegeket. Este tíz után másnap reggel nyolcig a sürgősségi feladatokat orvos, mentőtiszt, vagy diplomás, úgynevezett kiterjesztett hatáskörű ápoló végezné, akiknek a munkáját további ápoló és gépkocsivezető is segítené.
Egy hajdú-bihar megyei rendszert tesznek országossá
Takács Péter egészségügyi államtitkár nyilvános szereplései alkalmával az ügyeleti ellátás átszervezését rendre úgy említette, hogy a tavaly óta próba-programként működtetett Hajdú-Bihari ügyeleti rendszert terjesztik ki országossá. Ott az önkormányzatok átadták az ügyeletek működtetését az OMSZ-nak, s a háziorvosoknak nem kellett kötelezően részt venniük abban.
Élesben még sose próbálták ki
A államtitkári programban leírtakat még sehol nem tesztelték. A koncepció bírálói szerint az OMSZ-nak a mentés mellett az országos alapellátási ügyeletek működtetésére nincs elegendő szakembere – olvasható a Népszava beszámolójában.
Ezeken a településeken megszűnne helyben az alapellátási ügyelet Budapest közelében
Biatorbágy, Budaörs, Dorog, Dunaharaszti, Dunavarsány, Ercsi, Fót, Gyömrő, Halásztelek, Kiskunlacháza, Kistarcsa, Lajosmizse, Maglód. Ócsa, Örkény, Pécel, Pilis, Pilisvörösvár, Pomáz, Sülysáp, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tahitótfalu, Tápiószele, Újhartyán, Üllő, Veresegyház, Zsámbék. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
(Kiemelt képünk illusztráció, MTI/Rosta Tibor)
