Tíz évig titkolta a kormány azt a 180 oldalas, súlyos megállapításokat tartalmazó jelentést, amely szerint már 2015-ben egyetlen magyar kórház sem felelt meg maradéktalanul a biztonságos betegellátás minimumfeltételeinek. A dokumentumot, amelyet korábban „döntés-előkészítő” anyagra hivatkozva tartottak vissza, most, a választások után adta ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a részletekről pedig a Direkt36 számolt be.

Átvilágították az egészségügyet

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat korábbi átfogó vizsgálata során 100 kórház több mint 1700 osztályát világították át. Az eredmények megdöbbentőek, látleletet adnak a hazai egészségügy régóta húzódó, rendszerszintű válságáról. A jelentés összegzése feketén-fehéren kimondja: „Nincs ma Magyarországon olyan aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató, aki az általa működtetett valamennyi szakmában mind a közegészségügyi előírásokat, mind a tárgyi és személyi minimumfeltételeket biztosítani tudja.”  A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb ingatlanpiaci és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Penészes falak és hiányzó életmentő eszközök

A hivatalos dokumentum szerint a vizsgált osztályok 19 százalékában az alapvető higiéniai és járványügyi feltételek sem teljesültek. A vizsgálat során rendkívül gyakori problémaként azonosították a rossz minőségű textíliákat és a penészes, málló falakat a betegellátó terekben. A tárgyi és technikai hiányosságok közvetlenül veszélyeztették a betegek életét: 241 osztályon – a vizsgált egységek 14 százalékában – még defibrillátor sem volt elérhető, amely pedig az újraélesztés legfontosabb, elengedhetetlen eszköze. A hiányzó felszerelések kapcsán Kunetz Zsombor egészségügyi elemző élesen fogalmazott: „Nonszensz, hogy nincsenek életmentő eszközök olyan osztályokon, ahol egyébként szükség lenne rájuk.”

Kritikus humánerőforrás-hiány

A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a legsúlyosabb problémát már egy évtizeddel ezelőtt is a drasztikus munkaerőhiány jelentette. Országos szinten 1565 teljes állású szakorvos hiányzott a rendszerből. A szakdolgozói fronton sem volt jobb a helyzet: ott közel 3000 fő hiányzott, ami a kötelező minimum 10 százalékát tette ki. A csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészetről a szakemberek több mint 75 százaléka hiányzott a rendszerből. Voltak teljes megyék, ahol egyetlen gyermekkardiológus sem dolgozott. Több helyen az intenzív osztályokon sem volt biztosított a folyamatos szakorvosi jelenlét.

Nem volt rá idő?

Az Orbán-kormányban pontosan ismerték a jelentés tartalmát, de érdemi lépések helyett elhallgatták azt. Egy akkori egészségügyi kormányzati forrás elmondása szerint az anyagot egyszerűen „betették a fiókba”, mivel a 2003-as minimumfeltételeket eleve túlzónak, magát a felmérést pedig „komolytalannak” minősítették. Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy a szakma nem minimum-, hanem egyffajta „optimumrendeletet”, kvázi „kívánságlistát” írt össze. Arra a kérdésre, hogy az államtitkársága alatt miért nem módosították vagy igazították a valósághoz a szabályozást, meglepő őszinteséggel így felelt: „Volt fontosabb dolgunk.”

Folytatódó titkolózás és méregdrága tanulmányok

A 2015-ös vizsgálat óta eltelt időszakban a helyzet nemhogy javult volna, de drámaian tovább romlott. A koronavírus-járványt követően felgyorsult az egészségügyi dolgozók elvándorlása, jelentősen csökkent az aktív ágyak száma, és egymás után zártak be a kórházi osztályok. A statisztikák szerint 2020 óta az osztálybezárások egyharmada kifejezetten a személyzet vagy a kritikus eszközök hiánya miatt következett be.

Megszólalt Hegedűs Zsolt 

“Most kiderült: már 2015-ben is rendszerszintű volt a baj. Hiányzott orvos, ápoló, eszköz, és sok helyen az alapvető higiénés feltételek sem voltak rendben. De a legsúlyosabb nem csak ez. Hanem az, hogy tudták. Tudták, milyen állapotban vannak a kórházak. Tudták, hogy a rendszer nem felel meg a saját minimumfeltételeinek. És mégsem mondták el az embereknek. Ezért kell új alapokra helyezni a magyar egészségügyet. Nem lehet több eltitkolt jelentés. Nem lehet több kozmetikázott adat. Nem lehet több mellébeszélés. Mérni kell a minőséget. Nyilvánossá kell tenni a kórházi fertőzési adatokat, a várakozási időket és a betegbiztonsági mutatókat. Nem megszégyeníteni akarjuk az orvosokat és az ápolókat. Épp ellenkezőleg: végre meg akarjuk mutatni, milyen körülmények között kell nap mint nap helytállniuk. A betegnek joga van tudni, milyen ellátásra számíthat. Az egészségügy nem lehet titkosított dossziék rendszere. A titkolózás ideje lejárt” – reagált a Direkt 36 cikkére Hegedűs Zsolt, a TISZA-kormány egészségügyi minisztere.  A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb ingatlanpiaci és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: berettyóújfalui kórház leszakadt mennyezete