A Kormány friss döntésében jóváhagyta egy újabb kiemelten fontos budapesti elővárosi vasútfejlesztés elindítását és biztosította az előkészítési munkák fedezetét. Az 1-es számú, Budapest – Győr vasútvonalon a Kelenföld és Budaörs közötti vasúti kapacitásbővítéssel a vonal legforgalmasabb belső szakaszán kezdődik meg a harmadik vágány – és a negyedik távlati helyének – tervezése 9 km hosszban.
A tatabányai vonal fejlesztése azt szolgálja, hogy a vasút versenyképesebb alternatívává válhasson a nyugati agglomerációból a Budapestre való bejutáshoz az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán keletkező torlódások enyhítésével és egyidejűleg a Budapesten belüli versenyképesebb vasúti szolgáltatások elérését is segíti – írja Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója a közösségi oldalán.
Az új vágány Kelenföldtől egészen Törökbálint határáig vezet majd, és az elővárosi vonatok sűrítésén túl távlatban az innentől kiágazó Budapest és Pozsony-Prága/Varsó közötti nagysebességű vasút fővárosi bevezetését is segíti majd. A fejlesztés része Budaörs állomás akadálymentesítése is – írja Vitézy Dávid.
Mint fogalmazott, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában is szereplő kapacitásbővítéssel az a cél, hogy Tatabánya irányából is zónázó vonatok indulhassanak Budapestre, jelentősen javítva ezzel Tatabánya, Oroszlány, Tata és Komárom térségéből Budapest elérését.
A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a belső szakaszon, Biatorbágytól a mai S10-es és S12-es elővárosi vonatok sűrítésére is sor kerülhessen és így azok a jövőben a jelenlegi 30 perc helyett 15 percenként közlekedhessenek.
A sűrítő vonatok a Déli pályaudvar helyett Kelenföldtől a Déli Körvasúton át közlekednek majd Pest felé, és kiszolgálják a következő években épülő Nádorkert, Közvágóhíd és Népliget vasúti megállóhelyeket is.
Vitézy Dávid szerint a Déli Körvasút építése azért is szükséges, hogy a nyugati agglomerációból megnövekvő vasútforgalmat a budapesti hálózat fogadni tudja. A fejpályaudvarokon erre nincs kapacitás, így a már felújított székesfehérvári, a fejlesztés alatt álló pusztaszabolcsi és a jövőben bővítendő tatabányai vonalról érkező többletvonatok mind a Déli Körvasúton közlekedhetnek majd Pestre, ott csatlakozva a szintén fejlesztés alatt álló hatvani és a tervezett reptéri leágazás révén fejleszteni tervezett ceglédi vonalhoz.
A Déli Körvasúton terveik szerint a mai óránként 2 helyett óránként 6 db elővárosi vonat közlekedne irányonként, ezek közül kettő Székesfehérvár, kettő Pusztszabolcs, kettő pedig a budaörsi kapacitásbővítés révén Tatabánya felől érkezne a körvasútra és haladna tovább az új budapesti megállók (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget) érintése után az Élessarkon át Pécel és Gyömrő, illetve Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen át Monor felé.
A tatabányai vonal fejlesztése tehát azt szolgálja, hogy a vasút versenyképesebb alternatívává válhasson a nyugati agglomerációból a Budapestre való bejutáshoz az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán keletkező torlódások enyhítésével és egyidejűleg a Budapesten belüli versenyképesebb vasúti szolgáltatások elérését is segíti.
A tervezési feladatot Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett a Budapest Fejlesztési Központtal együttműködésben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányítja és az Európai Unió Kohéziós Alap támogatásával finanszírozza. A nyílt európai uniós közbeszerzési eljáráson kiválasztott tervező az UNITEF, a tervezési díj 705,2 millió forint, mely magában foglalja az engedélyezési és tendertervek elkészítését, a szükséges környezetvédelmi és költség-haszon elemzései feladatok elvégzését.
Kiemelt kép: Elővárosi vonat Kelenföldön – Fotó: BPK
