Egyre több a gyanús körülmény a nyilvánosságra került ügynökaktákba csúszott hiba körül. Lehet, hogy nem is véletlen az egész? Hétfő reggel a Parlamentben a történeti levéltár vezetője elárulta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól olyan hibás adatokat kaptak, amelyekben el volt dugva az ügynököket a megfigyeltektől megkülönböztető kódjelzés. Annak ellenére, hogy rendszerezett adatokat ígértek átadásra, mégis ömlesztve adták át az ügynökakták egy részét a levéltárnak. Ebben volt a Lezsák-botrányra okot adó hiba is. Sokan felteszik a kérdést: lehet, hogy valaki szándékosan meghekkelte az ügynökakták adatbázisát, és egyáltalán nem véletlen, hogy pont a fideszes politikusnál csúszott be a kínos adathiba? A cél pedig az volt, hogy hiteltelenné tegyék az egészet?

Egyre több a megválaszolatlan kérdés az állambiztonsági akták körül

A Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői ülése közben robbant a bomba, amikor nyilvánosságra kerültek az adatátadás meglepő részletei. A közösségi felületeken azonnal megindult a találgatás arról, hogy vajon egyszerű emberi figyelmetlenségről, vagy egy gondosan kitervelt politikai akcióról van-e szó. A szálak a titkosszolgálat és a levéltár közötti bonyolult adatfolyamokhoz vezetnek. A Budapestkörnyéke.hu a főváros térségének piacvezető, 0-24 órában működő regionális hírportálja. A helyi botrányokról, szélhámos politikusokról, balesetekről, közlekedési hírekről, fontos fejlesztésekről és kihagyhatatlan programokról szóló friss cikkeinket ide kattintva éred el.

Cseh Gergő Bendegúz kitálalt a mágnesszalagok körüli kaotikus állapotokról

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója arról beszélt a bizottsági ülésen, hogy a rövid határidő leginkább a régi mágnesszalagok esetében szorította a szakembereket. Míg a papíralapú B-naplókkal és a 6-os kartonokkal nem akadt technikai gond, a mágneses adathordozók feldolgozása során komoly akadályokba ütköztek a levéltárosok.

Megszegték az ígéretet: Strukturált adatok helyett ömlesztett adatfolyamot kapott a levéltár

A levéltár főigazgatója egy fontos részletet is feltárt: korábban határozottan azt ígérték nekik az Alakotmányvédelmi Hivatalnál, hogy strukturált formában, könnyen átláthatóan kapják meg a mágnesszalagok adatait. Ezzel szemben mégis ömlesztve zúdították rájuk a gigantikus adatmennyiséget, ami jelentősen megnehezítette az egykori ügynökök pontos beazonosítását és az érdemi ellenőrzést.

Elrejtett 5-ös kód és sötétben tapogatózó elemzők

A konteóhívők számára a leggyanúsabb elem az úgynevezett 5-ös kód elrejtése volt az átadott fájlokban. A levéltár főigazgatója a parlamenti meghallgatásán megerősítette, hogy ez a kód el volt rejtve az átadott adatok között. Ez a kódrendszer alapvető fontosságú lett volna ahhoz, hogy a kutatók különbséget tudjanak tenni a megfigyelt személyek és a hálózati személyek között. Az, hogy ez az információ nem volt egyértelműen azonosítható, sokak szerint nem véletlen baklövés, hanem tudatos manipuláció eredménye lehetett. Nem tudjuk, hogy így volt-e, mi csak azt írjuk le, amit a Redditen és néhány közösségi oldalon felvetnek.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal új vezetése került a találgatások középpontjába

Az adatátadást bonyolító Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) élén nemrég történt őrségváltás: Magyar Péter miniszterelnök július 17-én nevezte ki Annus Zsolt Antalt a szervezet főigazgatójává. A konteós teória hívei most azt találgatják, hogy a nyáron felállt új titkosszolgálati vezetés alatt bevezetett új protokollok, vagy a régi, „fideszes” apparátus ellenállása okozta-e a zűrzavart az adatok kikérésénél.

Szándékos digitális hekkertámadás állhat a háttérben?

A Redditen néhányan arról írnak, hogy egy hekkercsoport avatkozhatott be a titkosszolgálat által átadott adatbázisba. A teória hívei szerint a cél a digitális adattárak kompromittálása volt, hogy felborítsák az állambiztonsági múlt átláthatóságát, és mesterségesen generáljanak botrányt és bizalmatlanságot az ügynökakták körül.

Miért pont Lezsák Sándornál csúszott be az adathiba?

Az összeesküvés-elméletek középpontjában az áll, hogy a hibás adatsor pont Lezsák Sándor nevénél bukkant fel, akit a rendszer tévesen ügynöknek jelölt a megfigyelői státusz helyett. A kételkedők szerint túl kicsi a valószínűtlensége annak, hogy a sok tízezer név közül pont az Országgyűlés volt fideszes alelnökénél történjen ilyen horderejű tévedés, ráadásul a Fidesz azonal ráugrottt az ügyre és megpróbálta megkérdőjelezni az összes ügynökakta hitelességét.

Folytatódnak a meghallgatások a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt

Az ügy tisztázása érdekében a parlamenti bizottság újabb szakértői meghallgatásokat rendelhet el. Egyes képviselők látni szeretnék az Alkotmányvédelmi Hivatal és a levéltár közötti eredeti megállapodásokat, hogy kiderüljön: ki hibázott az adatok strukturálásánál, és miért hagyták jóvá az ömlesztett fájlok átadását.

20 évig sunnyogott a Fidesz-KDNP

Akár hekkertámadás, akár a hivatali bürokrácia figyelmetlensége okozta a zűrzavart, az ügynökakták körüli rejtélyekből nem lett kevesebb. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy Lezsák Sándornak és Fideszenek 20 kormányzati éve volt arra, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, mégsem tették meg. Miért? A Kékvillogó hírportált a friss adatok szerint milliók olvassák! A korrupt politikusokról, bűnözőkről és a hőstetteknek felérő életmentésekről, példamutató önfeláldozásról szóló legfrisebb híreket ide kattintva éred el.