Az elmúlt hetekben pályázaton kereste a Budapesti Közlekedési Központ új vezetőjét a főpolgármester. Budapest közlekedési problémái azonban sokkal súlyosabbak annál, minthogy az elmúlt években végletesen legyengült BKK élén csupán egy vezetőváltás elegendő volna – írja Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója kedden reggel megjelent posztjában. Az írását teljes terjedelemben közöljük, hiszen sokat ír az agglomerációról, másrészt Karácsony Gergely főpolgármester kijelentette, örülne, ha Vitézy ismét pályázna a BKK élére. Ebben az értelemben tehát roppant fontos, hogy a BKK új vezérvárományosa mit gondol az agglomerációs közlekedésről.  

“Struktúraváltásra van szükség, 2020-ban nem elégedhetünk meg a 2010-es BKK-koncepció újramelegítésével: azóta 200 ezerrel van több autó Budapest és az agglomeráció útjain, a HÉV-ek és az összes elővárosi busz átkerült a BKK hatásköréből az államéba. Nem lehet leporolni a tíz évvel ezelőtti válaszokat. Itt az idő regionális logikára váltani a budapesti és agglomerációs tömegközlekedésben.

Autótenger

Budapest közlekedési problémái az elővárosokban kezdődnek és legnagyobbrészt onnan származnak. A Budapestet elárasztó autótenger által kibocsátott szennyezés évekkel lerövidíti a budapestiek életét, megbetegít gyerekeket és öregeket egyaránt, a dugókban feleslegesen töltött idő százmilliárdos gazdasági kárt okoz Budapestnek és Magyarországnak, az autók szaporodása pedig hozzájárul a klímaváltozáshoz is.

Plusz 200 ezer autó lett az agglomerációban

A tömegközlekedés az egyetlen valós alternatíva, nem tudunk jobbat. Azonban míg Budapesten belül az utazások 60%-a tömegközlekedéssel történik, addig az agglomerációból ingázóknak mindössze 34%-a választja a tömegközlekedést – kétharmaduk autóval lépi át a városhatárt. Ráadásul a helyzet nem stagnál, hanem romlik. Míg 2010-ben 991 ezer autó volt forgalomban Budapesten és Pest megyében, ma 1,2 millió. Ez +200 ezer autó az utakon. 2019-ben Budapesten 4%-kal, míg Pest megyében 5%-kal nőtt a gépjárműállomány, mindössze egyetlen év alatt.

Háromféle bérlet

Mindez nem csak az ingázóknak probléma: ezért van dugó a Hegyalja úton vagy a Váci úton is – a kérdés minden budapesti életminőségét is érinti. Ha valaki ma Érd egyik kertvárosi utcájából mondjuk a Blaha Lujza térre jár dolgozni, háromféle bérletet kell vegyen, hogy eljusson a vonatig, bevonatozzon a városba és utána metróra szálljon (Volánbuszra, MÁV-ra, BKK-ra), összesen több mint 22 ezer forintért.

Hiányzik az integráció

A belvárostól szinte ugyanolyan távol eső rákosmenti kertvárosokból, ami még éppen Budapesten belül van, a bérlet csak 9500 forint (csak BKK), de a vasút messze nem játszik akkora szerepet a kerület közlekedésében, mint tudna, ezért az emberek többsége buszokat használ a vasút helyett. A MÁV ma egy forint plusz bevételt nem lát abból, ha többen vonatoznak a BKK bérleteivel Budapesten – így aztán az érdekeltség is hiányzik. Összefoglalva: Budapesten belül és kívül is hiányzik az integráció a közlekedési módok között.

Versenyképessé kell tenni a tömegközlekedést

Változtatni csak akkor lehet, ha a tömegközlekedést az elővárosokból ingázók számára a budapestivel egységes egészként kezeljük és így tesszük versenyképessé. Ma minél távolabb megyünk a városmagtól, annál versenyképtelenebb a tömegközlekedés és annál többen ülnek autóba.

Vitézy Dávid – Forrás: Facebook/Vitézy Dávid

Regionálisan kell megszervezni a közlekedést

A városhatár elvágó hatása, a fővárosi (BKK) és az állami (MÁV, HÉV, Volánbusz) rendszerek elkülönülése pedig egészen abszurd helyzeteket hoz létre – mint amilyen az, hogy azonos útvonalon ugyanoda tartó, egyaránt közpénzből fenntartott buszjáratokra sem lehet közös jegyet vagy bérletet váltani. Nem véletlenül lépett túl a városi logikán és helyezte regionális alapra a tömegközlekedés szervezését szinte egész Európa Bécstől Barcelonáig, Prágától Stockholmig, Párizstól immár Bukarestig.

Az európai példák alapján az lenne a cél, hogy az utasok számára egységes, magas színvonalú tömegközlekedési szolgáltatás működjön Gyáltól Budakesziig, Dunakeszitől Érdig, beleértve természetesen Budapestet is. A tömegközlekedést így szervezik Ausztria, Németország, Svájc, Csehország, Szlovákia régióiban, a mai, egymástól teljesen elkülönült budapesti és elővárosi működési logika mára egy kivétel maradt európai összehasonlításban.

Miért van szükség regionális megközelítésre a budapesti tömegközlekedésben? 4 érv:

1. Legalább harminc éve halogatjuk a közös, zónás, MÁV-ra, HÉV-re, Volánbuszra, budapesti tömegközlekedésre egyaránt érvényes bérleteket, valamint a regionálisan összehangolt menetrendeket, egységes utastájékoztatást, régiós buszhálózatot.

2. A hév- és vasútvonalakra az agglomerációs településeken ma szinte sehol sem működik megfelelő ráhordás. Még ahol van is versenyképes vasúti közlekedés, nehéz megközelíteni az állomásokat. Hiányoznak a csatlakozó buszjáratok, a P+R parkolók, a biztonságos kerékpártárolók, az oda vezető kerékpárutak. Nem lehet az agglomerációs településektől várni ennek a megoldását: ugyanis nem ők, hanem elsősorban Budapest érdekelt abban, hogy ne legyenek az elővárosok lakói autóba kényszerítve.

3. Nem halasztható tovább, hogy a vasútfejlesztés fókusza Budapestre kerüljön és ezáltal a MÁV az elmúlt 100 év tétlenségét, pontosabban a vasútfejlesztés Budapestre való érzéketlenségét meghaladja. A vasútnak a budapesti tömegközlekedés szerves részévé kell válnia, ahogy ezt Bécstől Moszkváig, Barcelonától Stockholmig látjuk. A vasút Budapest közlekedésének és városfejlesztésének legnagyobb tartaléka, de a MÁV vonatai – a járműpark elmúlt évekbeli óriási fejlesztése ellenére is – ma nem elég megbízhatóak, a pályaudvarok lerobbantak, számos városrészben hiányoznak a megállók és városi kapcsolatok, nem éri el a vasút a nemzetközi repülőteret. Óriási a fejlesztési potenciál e téren.

4. A mai HÉV-vonalak a jövő budapesti metróvonalai – ma már azonban nem tartoznak egy intézményrendszerbe a budapesti tömegközlekedéssel, nem is a BKK rendeli meg ezeket a szolgáltatásokat. A BKK 2010 utáni modelljéhez képest is óriási változás, hogy a hévek és elővárosi buszok állami fenntartásba kerültek.

Számos városrészből az állam által megrendelt hév-vonatok, buszok szállítják az utasokat még Budapesten belül is – a főváros érdemi ráhatása nélkül. A hévek fejlesztésre szorulnak, 40-50 éves vonatok járnak, a hév-vonalakat pedig egyre inkább metrószerű üzemre kell átépíteni, hogy a föld alatt elérjék a belvárost – a Kormány 2018-as döntése szerint az első ilyen beruházás a csepeli és ráckevei hévek meghosszabbítása lehet a Kálvin térre, a 2021 utáni európai uniós források felhasználásával. Ez azonban csak úgy fog menni, ha a budapesti és a regionális tömegközlekedés közös, egységes szolgáltatási rendszert képes alkotni.” – írja Vitézy Dávid.

Kiemelt kép: Dugó Budakeszin – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu