Siettet az eladó, siettet az ingatlanügynök, sok az érdeklődő. Az tűnik a legjobb megoldásnak, ha vételi szándéknyilatkozatot írsz alá. Sokan nem is gondolják, hogy egy ilyen kis papírossal tulajdonképpen egy előnytelen adásvételi szerződést köthetünk és nagy baj történhet.
A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál elkötelezett a pontos és hiteles tájékoztatás érdekében. Dr. Bacskó László ingatlanügyekben jártas ügyvéd írásai abban segítenek, hogy az olvasóinkat ne lehessen átverni sem eladó, sem vásárlóként.
Vételi szándéknyilatkozat
Az elmúlt évek keresleti ingatlanpiacán vált jellemzővé, hogy még azelőtt, hogy a kiválasztott ingatlanra tekintetében adásvételi szerződés aláírására kerülne sor vagy egyáltalán a vevő jogi képviselővel konzultálna, a vevő az eladónak vagy az ingatlan értékesítésében az eladót képviselő ingatlanközvetítő részére pénzt ad át, amit hol foglalónak, hol bánatpénznek neveznek a felek.
A pénz átadásával egyidejűleg a vevők általában – az ingatlanosok által a köznyelv részévé tett – vételi szándéknyilatkozatnak nevezett okiratban fejezik ki szándékukat az ingatlan megvételére. Változó, hogy a vevő valóban csak egy egyoldalú nyilatkozatot ír alá az eladó részére vagy a vételi szándéknyilatkozat néven gúnyolt okiratot az eladó is aláírja, amivel viszont már valójában adásvételi szerződés jön létre a felek között.
A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportált százezrek olvassák rendszeresen. Nézze meg a legfrisebb cikkeinket, kattintson ide!
Vételi ajánlat
Amennyiben a vevő egyoldalú nyilatkozatban fejezi ki az ingatlan megvásárlására vonatkozó szándékát, jogi értelemben vételi ajánlatot tesz. Ilyen dokumentummal leggyakrabban akkor találkozik a vevő, ha az ingatlan értékesítésében ingatlanközvetítő iroda vesz részt. Alább látható egy budapesti ingatlanközvetítő iroda által alkalmazott tipikus vételi ajánlat minta.
Hogy mi a fenti vételi ajánlattal a probléma?
Aki szerződés megkötésére ajánlatot tesz, ajánlati kötöttsége keletkezik. A helyzet a gyakorlatban általában úgy néz ki, hogy az ingatlanos az eladó képviseletében eljárva meghirdeti a lakást adott áron, jön az érdeklődő, aki tesz egy ajánlatot egy alacsonyabb áron (tehát az ajánlatot nem az eladó teszi, hanem a vevő, mivel az eladó által kínált árnál egy alacsonyabb összeget kínál fel az eladónak).
A vevő ajánlata a fenti leírtak szerint tehát ajánlati kötöttséget keletkeztet, amit az eladó egy további nyilatkozatban elfogadhat. Ezzel az elfogadó nyilatkozattal pedig már létrejött az ingatlan adásvételi szerződés, anélkül, hogy erről a jogi tényről a feleknek halvány fogalmuk lenne.
A következő cikkünkben annak járunk utána, hogy pontosan milyen nem kívánatos következményei lehetnek, ha a fentiek szerint akaratunk ellenére egy adásvételi szerződés alanyaivá válunk, illetve hogyan kezelhető a helyzet.
Ide kattintva érhető el a cikk 2. része, a témáról bővebben pedig itt lehet olvasni.
A jogi szakértőnk összes, hasznos tanácsát itt lehet megtalálni!
A szakértő: Dr. Bacskó László, ügyvéd
Dr. Bacskó László, ügyvéd – Fotó: bacskougyved.hu
Dr. Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda alapítója. Ügyvédi Irodája azt a piaci rést igyekszik elfoglalni, ami a „klasszikus” jogi szolgáltatásokat nyújtó kis ügyvédi irodák és a nemzetközi ügyvédi irodák által megszólított piaci szegmens között húzódik.
Közel két évtizedes szakmai múlttal a háta mögött a morálisan is felelős jogi képviselet ideáját vallja magáénak. Ügyfeleiben elsősorban azt igyekszem tudatosítani, hogy adott jogügyletnek vagy jogvitának milyen kedvezőtlen kimenetelei merülhetnek fel. Képviseletet csak akkor vállal, ha meggyőződött arról, hogy az ügyfél döntése nem pusztán érzelmi megfontolásokon alapul, és az említett negatív eshetőségek teljes tudatában is kitart elhatározása mellett.
Az agglomerációt is jól ismerő ügyvéd hisz abban, hogy az ügyfél jogvitában való képviselete során a megfelelő alkupozíciók kialakítása több mint jogi kérdés. Perdöntő lehet a hatékony tárgyalási stratégia és a személyiség meggyőző ereje is.
Kiemelt kép: illusztráció
