Az Országgyűlés a mai napon szavazza meg azt az Alaptörvény-módosítást, amely megnyitja az utat a sokat vitatott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetése előtt. A döntés közvetlenül érinti a Piliscsabán magára hagyott egykori egyetemi campust is. Miközben a piliscsabai épületek az enyészeté lesznek, az Orbán-kormány elképesztő összeget, mintegy 110 milliárd forintot szánt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, budapesti campusának felépítésére.
Megszűnik a demokratikus kontroll nélküli közvagyon-átjátszás
Hétfőn a TISZA-frakció megszavazza, így várhatóan az Országgyűlés is elfogadja azt az Alaptörvény-módosítást, amely végre lehetőséget teremt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolására. Mint ismert, az előző kormányzat jelentős állami vagyont adott át ezeknek az alapítványoknak, miközben az alapítói jogok gyakorlását teljes egészében a kuratóriumokra ruházta át. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszűnt a demokratikus kontroll a milliárdos értékű közvagyon felett, magán- és pártérdekek mentén működtetve az egykori állami intézményeket és ingatlanokat. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Piliscsabai campus
Ennek a rendszerszintű problémának az egyik legszembetűnőbb, helyi példája a Pest vármegyei 3-as számú választókerületben, Piliscsaba mellett található egyetemi campus, amelynek fenntartására 2021-ben hozták létre a Makovecz Campus Alapítványt. Az alapítvány deklarált célja az volt, hogy a terület a tudomány, az oktatás, a kutatás és a közösségi élet egyik meghatározó központjává váljon – a valóság azonban egészen másképp alakult.
A piliscsabai komplexum mostani állapota
Milliárdok az új józsefvárosi monstrumra, pusztulás Piliscsabának
Miközben a piliscsabai épületegyüttes sorsa megpecsételődött, az Orbán-kormány gigantikus összeget fordított a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új központjának kialakítására Budapest 8. kerületében, a Palotanegyedben. Az egykori Magyar Rádió épületeinek helyére tervezett új Pázmány Campus építési projektjére – a Közbeszerzési Döntőbizottság döntései alapján – közel 110 milliárd forintos keretet szánt az Orbán-kabinet. Ebből a hatalmas közpénzből a West Hungária Bau, a Bayer Construct és a Laterex konzorciuma húzhatta volna fel az új fővárosi egyetemi negyedet. Korábban írtuk: Lázár János minisztériuma szerint semmilyen építésügyi szabályt nem kell figyelembe venni a 8. kerületi Pázmány Campusnál
Szolgálati közlemény: Az erősebb napokon olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, HVG vagy a Blikk. A Budapest Környékét minden felületen eléred. A szomszédaid, a vevőid és az ügyfeleid is minket olvasnak. Köszönjük, hogy te is itt vagy! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
6 éve költöztek el
Eközben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi- és Társadalomtudományi Kara még 2020-ban vonult ki teljesen Piliscsabáról. A 19 épületből álló, 21 hektáros természetvédelmi területen fekvő komplexum jelentős része azóta kihasználatlanul áll. Állapota folyamatosan romlik, és ma már az épületek többségén a pusztulás jelei láthatók. Kapcsolódó cikk: Az egyetemért cserében állami segítséget kaphat Piliscsaba
Mit csinált az alapítvány?
Döbbenetes kontraszt, hogy miközben a campusban rejlő lehetőségek töredéke sem valósult meg, a Makovecz Campus Alapítvány ez idő alatt több tucat alkalmazottal és jelentős költségvetéssel működött. A piliscsabai campus története így tökéletesen illusztrálja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok nem tudtak felelős gazdái lenni a rájuk bízott nemzeti vagyonnak.
A döntéseknek a helyiekkel együtt kell megszületniük
„A térség megválasztott országgyűlési képviselőjeként kötelességem, hogy kiálljak a piliscsabai emberek érdekei és a közvagyon felelős megóvása, fejlesztése és hasznosítása mellett” – mondta közösségi oldalára feltöltött videójában Bujdosó Andrea Anna, Pest vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője. A képviselő kiemelte: a közalapítványok mai megszüntetésével végre jogi lehetőség nyílik arra, hogy az állam és a helyi közösség visszavegye az irányítást a terület felett. „Számítok a helyiek javaslataira, mert a terület jövőjéről szóló döntéseknek a piliscsabaiakkal, a térség lakóival együtt kell megszületniük” – tette hozzá Bujdosó Andrea Anna.
Egy legendás campus tündöklése és bukása
A Pázmány egyetem bölcsészkara 1994-ben költözött ki Piliscsabára, egy egyedülálló hangulatú, 21 hektáros zöldövezetbe. A komplexum központi épületét a organikus építészet nagymestere, Makovecz Imre tervezte. Az épületegyüttes igazi kisvárosként működött a város szélén: egy 430 fő befogadására alkalmas, hangversenyek és színházi előadások lebonyolítására is alkalmas nagyelőadó (a Stephaneum), saját könyvtár, nyelviskola, posta és étterem is kiszolgálta a polgárokat. A hallgatók elhelyezését három lány- és egy fiúkollégiumban biztosították, amelyeket saját kápolnával rendelkező szerzetesrendek működtettek.
Ingáztak a diákok
A költözés előtti években azonban a hallgatók és az oktatók számára egyre terhesebbé vált a helyszín. Az egyetem vezetése fokozatosan egyre kevesebb órát hirdetett meg Piliscsabára, az előadásokat inkább Budapesten, különböző bérelt termekben tartották meg. Korábbi diákok a közösségi médiában felidézték, hogy ez a hibrid működés rendkívüli módon megnehezítette a mindennapjaikat. Volt olyan időszak, amikor a hallgatóknak egyetlen napon belül többször is ingázniuk kellett Piliscsaba és a főváros között, ami rengeteg időt és energiát felemésztett. Ez az élhetetlen helyzet vezetett végül a kar teljes budapesti központosításához, és a piliscsabai építészeti remekművek elnéptelenedéséhez. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Bujdosó Andrea videója a helyszínről
Kiemelt kép: Piliscsabai campus – Forrás: BudaPestkörnyeke.hu
