Idén Az Év Múzeuma elismerést a „nagy múzeumok” kategóriájában a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a „kis múzeumok” kategóriájában a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum nyerte el.

Ezért kapta a díjat

Az indoklás szerint a „nagy múzeumok” kategóriájában Az Év Múzeuma 2023 elismerést a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyebek mellett sokrétű, stratégiai alapú – többek között az egész életen át tartó, élményalapú tanulás és ismeretátadás területén végzett – példamutató, úttörő jellegű fejlesztéseiért, az Erdély tájegység bemutatásáért, a hazai múzeumügyet szolgáló, hosszú évek óta folytatott szakmai tudásmegosztásért nyerte el. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

További djazottak

Az ICOM Magyarország különdíját a Tatai Német Nemzetiségi Múzeum, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíját a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját a cigándi Bodrogközi Múzeumporta munkatársai vehették át a Ludwig Múzeumban vasárnap rendezett Sokszínű múzeum című konferencián és díjátadón.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Fontos az innováció

A „kis múzeumok” kategóriájában Az Év Múzeuma 2023 elismerést a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum az intézmény nagyszabású fejlesztéséért, valamint a település fejlődését és megtartó erejét támogató innovatív tevékenységéért érdemelte ki.

Régóta átadják

Az Év Múzeuma díjat 1996-ban alapította a Pulszky Társaság, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.

Skanzen módszertana

A szabadtéri múzeumok építési módszere egyedi muzeológiai metódus. Néprajzi és építészeti felmérések alapján kiválasztott épületeket bontanak le és építenek fel újra a múzeum területén. Az 1980-as években a népi műemlékvédelem megerősödésével párhuzamosan változott a szemlélet e tekintetben.

Ez a cél

A szakemberek sok esetben inkább arra törekedtek, hogy a népi építészeti értékeit, ha lehet, helyben őrizzék meg. Nagy hangsúlyt kapott az eredeti falukép, a műemlékegyüttesek védelme. Ennek ellenére jelentős, meghatározó épületek semmisültek meg, amelyeket így már csak rekonstrukcióként lehetett megőrizni.

Helyi anyagok

A skanzenekben ezért elfogadottá vált az eredeti technikákat és helyi anyagokat felhasználó hiteles másolatok építése. A hitelesség azt jelenti, hogy az eredeti anyagokból a szerkezet, a méretek és a formák megtartásával épül fel az épület, az eredetileg alkalmazott technológiával.

Így épült fel

Ez az általános gyakorlat Szentendrén is. A lakóházak, a parasztporta építményei, a szakrális épületek, a különböző közösségi építmények egy-egy tájegységre jellemző településképbe rendezve épülnek meg.

Kutatások sokasága

A néprajzos és az építész közös munkája az épületek felmérése, amelyhez épülettörténeti, családtörténeti kutatások is tartoznak. A bontást megelőzően és gyakran a bontással párhuzamosan régészeti módszerekkel végeznek falkutatást, padlókutatást.

Mindent áttelepítenek

Ezek segítségével ismerik meg az épület láthatatlan történetét, átépítéseket, falfestéseket, a tűzhelyek elhelyezkedését és formáját. Alapelv, hogy egy épületből mindent áttelepítenek, ami az adott kor technikai lehetőségei mellett csak lehetséges: leginkább a boronafalakat, a téglákat, cserepeket, nyílászárókat. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

MTI/Kiemelt kép: skanzen