Egy étel, amit mindenki ismer és mindenki a kelet-pesti agglomerációban fekvő Vecséshez köt. A helyi gazdák szorgalma, hagyománytisztelete és üzleti érzéke mind-mind kellett ahhoz, hogy a vecsési savanyú káposzta fogalom legyen ne csak Budapest környékén, hanem egész Magyarországon, sőt talán egész Európában.
A vecsési savanyú káposzta sztorija bő kétszáz évvel ezelőtt indult és közvetlenül a török hódoltság idők utáni korszakra nyúlik vissza. A törökdúlás után az ország elnéptelenedett, munkaerőre volt szükség, ezért az ország több településére főleg német és szlovák ajkú lakosságot telepítettek.
Ez akkor Vecsés esetében úgy történt, hogy a terület földbirtokosa, Grassalkovich család telepítési hirdetményeket tett közzé. Ebben kedvezményeket kínáltak azoknak, akik itt letelepednek náluk. Vecsésen nagyrészt olyan sváb családok találtak új otthonra, akik magukkal hozták Bajorországból a földművesség szeretetét, valamint a káposzta termesztés és feldolgozás ismeretét.
Családi gazdaságok
A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy Vecsésen már 1797-ben óriási káposztaföldek voltak. A gazdák Budapest közelsége miatt könnyen találtak felvevőpiacot termékeiknek, a családi gazdaságokban létrejött munkamegosztás a termelés, feldolgozás, kereskedés révén pedig nemcsak az előállított savanyú káposzta mennyiségét tudták növelni, hanem minőségi javulást is elértek, így a savanyítás jól jövedelmező kenyérkeresetet biztosított a családoknak.
Technikai újítás
Szép lassan először a közeli fővárosban, aztán messzi földön is híres lett a vecsési savanyú káposzta. Egy technikai találmány is sokat lendített a finomság sikerén. Trethán Károly kisiparos káposztavágó gépe 1948-ban radikálisan felgyorsította a káposztavágás folyamatát, így naponta már kétezer kiló káposztát is fel tudtak dolgozni, ez sokat lendített az üzleten.
Így készül az eredeti
De hogyan is készül az igazi vecsési savanyú káposzta? Elődeikhez hasonlóan a vecsési gazdák jelenleg is a hagyományos tartósítást, a tejsavas erjesztést alkalmazzák. A vecsési savanyú káposzta fehér színű, kb. 1 mm-esre szeletelt, jellegzetesen édeskés ízű. Előállításához 2-3 % konyhasót valamint zöldségeket és fűszereket (paprika, kapor, bors, koriander, babérlevél stb.) is használnak.
Erjedéskor káposzta a térfogata csökken, hiszen a só kivonja a vizet, és a tejsavbaktériumok a káposztában lévő cukrot átalakítják tejsavvá. Így egy kellemes ízt kapunk, és a káposzta romlását is megakadályozzuk – írja a vecsésikaposzta.hu.
Az ősök után több mint 200 évvel, napjainkban a vecsési savanyú káposztát továbbra is a hagyományos eljárást alkalmazó családi gazdaságok állítják elő. Mára ezek a családi kisüzemek jelentős gépesítést, számos technológiai fejlesztést hajtottak végre. Így a nagyteljesítményű, rozsdamentes szeletelő gépekről ma már szállítószalag továbbítja a káposztát a több köbméteres tartályokba.
A levegő kiszorítását, amit évszázadokon át fatetőkkel és súlyos kövekkel végeztek, ma vízzsákokkal biztosítják. A késztermék csomagolását az igények szerint alakítják ki, vagyis a káposztakészíté s is modernizálódott.
Még a köztársasági elnök is szeleteli
A vecsési gazdák szorgalma, az apáról-fiúra szálló hagyomány végül azon kivételezett települések közé repítette Vecsést, amelyről mindenkinek eszébe jut valami: a savanyú káposzta.
A városban több mint egy évtizede minden évben megrendezik a Káposztafesztet. Idén még a köztársasági elnök is káposztát szeletelt a rendezvényen. A sok tízezer látogató megismerhette a hagyományokat és azoknak az ételeknek a sokféleségét, amelyeket káposztával és káposztából lehet készíteni.
A Vecsési savanyú káposztát kiemelkedő nemzeti értékként jegyezték be a Magyar Értéktárba, talán hamarosan a Hungarikumok lehet.
Fotók: BudaPestkörnyéke.hu, MTI, Vecsésikáposzta.hu
