Nem könnyű nekem elkezdeni ezt a beszédet, mert nagyon vegyesek az érzéseim. Ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását Karsai Dániel ma Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságon. A gyógyíthatatlan betegséggel küzdő alkotmányjogász célja, hogy lehetővé váljon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.
Nem gyógyítható
Dr. Karsai Dánielnél tavaly nyáron diagnosztizáltak ALS betegséget, ami a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, idővel teljes bénulással és fulladással jár. A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, így az nem is gyógyítható. A most 46 éves alkotmányjogász a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pereskedik azért, hogy maga dönthessen az élete végéről. Az aktív életvégi döntések ugyanis nem legálisak a ma Magyarországán. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Hitbeli kérdés
Az ügyvéd szerint az eutanázia ellenzése hitbeli kérdés, ami abból fakad, hogy össztársadalmi szinten eltávolodtunk a halál eseményétől. Nem látjuk és nem beszélünk róla, ezért félünk tőle – pedig az élet része a vége is. Az életvégi döntés szabad választás, a tilalom viszont azok jogait sérti, akik nem fognak meggyógyulni, nyilatkozta a 444-hu-nak.
Álom és valóság
„Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valóságommal”, kezdte kedden Strasbourgban Karsai Dániel alkotmányjogász, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságán szólalt fel azért, hogy maga dönthessen az élete végéről.
Ha nyer, engedélyezhetik
A gyorsított eljárás során szakértőket is meghallgatnak, döntés pedig akár már a jövő év elején születhet. Ha az ügyvéd nyer, a magyar kormánynak változtatnia kell a hatályos jogszabályokon és engedélyeznie kell az aktív életvégi döntést, amire egyelőre nem mutat túl nagy hajlandóságot.
Aktív és passzív eutanázia
Az eutanázia görög eredetű kifejezés, és „szép halált” jelent. Köznapi értelemben eutanáziának minősül minden olyan tevékenység, amelynek célja a halálközeli állapotban lévő, az emberhez méltó életvitelre már képtelen személy életének fájdalommentes megrövidítése. Az aktív eutanázia a halálba segítést jelenti, ezzel szemben az életet meghosszabbító kezelés elmulasztása a passzív eutanázia (halni hagyás).
Bűncselekménynek minősülhet
A kegyes halálhoz segítés könnyen bűncselekménynek minősülhet Magyarországon, fogalmazott a Kékvillogó.hu hírportál büntetőjogi ügyvéd szakértője, Dr. Bátki Pál. Amennyiben a döntést nem a beteg, hanem például a hozzátartozói hozzák meg (akár azért, mert szenved, de nincs tudatánál) akkor nem önkéntes eutanáziáról beszélünk, ami szándékos emberölésnek minősül. „Az emberölésnek és az eutanáziának a kapcsolatát jól példázza az, hogy az ügyvédi praxisomban volt már olyan ügy, hogy az ügyészség azzal vádolta meg az osztályvezető főorvost, hogy a család nyomására nem részesítette megfelelő ellátásban a hosszú ideje szenvedő, gyógyíthatatlan idős hozzátartozót” – fogalmazott a szakember.
Asszisztált öngyilkosság
Karsai Dánielt Stánicz Péter képviseli Strasbourgban. Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít az aktív életvégi döntés végrehajtásában – ez az asszisztált öngyilkosság. A passzív életvégi döntés, azaz az életmentő, fenntartó kezelések visszautasítása ugyan 1997 óta elvileg legális nálunk, de a bürokrácián nagyon keveseknek sikerült eddig átverekedniük magukat.
Diszkriminatív szabályozás
Keddi felszólalásában az alkotmányjogász azzal érvelt, hogy a hatályos magyar szabályozás diszkriminatív és ellentétes a nemzetközi jogfejlődéssel: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.
Segítséget kér
„Én azon az ajtón kopogtatok, amin egyedül nem vagyok képes belépni. Kérem a bíróságot, segítsen nekem ebben” – mondta. Az ALS nevű gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász célja, hogy a kormány változtasson az aktív eutanáziát tiltó és büntető jogszabályokon, mert az sérti az önrendelkezés szabadságát, és méltatlan szenvedésre ítéli a gyógyíthatatlan betegeket.
„Nem sért jogokat”
A kormány képviselője a bíróságon azt mondta, szerintük nem sért emberi jogokat az életvégi döntés tilalma. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Karsai Dániel. Fotó: RTL
