Nagyon jól szerepeltek az agglomerációs járások az életképességi KRAft-INDEX mérésén. Az országban a Dunakeszi, a Balatonfüredi és a Budakeszi járásban, az azokhoz tartozó településeken a legjobb élni. Lássuk a részleteket!
A kutatás során az iASK-FTI munkatársai összesen húsz különböző szempontot vettek figyelembe egy-egy járás vizsgálatakor. Szemben például az Eurostat régiókat vizsgáló fejlettségi mutatójával, mely kizárólag az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-t figyeli. A módszertan alapját tehát összetett számítás képezi, amely többek között a Központi Statisztikai Hivatal elérhető adatain alapul.
A vizsgálat így egyebek mellett kiterjedt az ezer lakosra jutó regisztrált KKV-k számára, az ezer lakosra vetített álláskeresők számára, az adózók arányára, de vizsgálta például a televízió előfizetők arányát, a kulturális rendezvényen résztvevők számát, vagy az ezer lakosra vetített összes zöldterület méretét is – írja a Világgazdaság.
A KRAFT-index kiemelt célja, hogy rámutasson az egyes kistérségek erősségeire, illetve gyengeségeire, iránytűt biztosítva a jövőben megvalósuló különböző célzott vidékfejlesztési programok számára. A Magyar kistérségek közül a Dunakeszi járás van az élen. Pár nap mi is itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon már megírtuk azt a 10 dolgot, amiért érdemes Dunakeszin lakni.
A különböző mutatók összesítésével a KRAFT-index egy összpontszámot ad ki, mely alapján a hazai kistérségeket életképességük alapján rangsorolni lehet. Az iASK-FTI kutatása szerint ebben így alakul az országos sorrend:
- Dunakeszi járás
- Balatonfüredi járás
- Budakeszi járás
- Veszprémi járás
- Érdi járás
- Balatonalmádi járás
- Gárdonyi járás
- Szigetszentmiklósi járás
- Pilisvörösvári járás
- Váci járás
Az országos listán tehát az első tízből hat agglomerációs járás, sőt az első háromból kettő, szintén az. A járások vizsgálata azért is különösen fontos, mert a KRAFT koncepció (Kreatív városok-fenntartható vidék) szerint a fejlesztések és beruházások akkor lesznek igazán sikeresek, ha nem egy településben, városban, hanem nagyobb területi egységekben gondolkodunk. Így több város az őket körülvevő térség egyéb településeivel közösen, az ottani gazdasági, önkormányzati és tudományos szereplők mindegyikének közreműködésével tud hatékonyan együttműködni.
Minden régióban – még az elmaradottakban is – vannak olyan települések, amelyek a jó példát, a fejlődés magját jelenthetik. Bennük megvan a potenciál, az innovációs képesség, illetve jelen van a kulturális és társadalmi tőke, ami elengedhetetlen a fellendüléshez. Ezekre a „magokra” lehet és kell is építeni, ennek megfelelően lenne érdemes véleményünk szerint kialakítani a vidékfejlesztési programok szakmai tartalmát – mondta a lapnak Miszlivetz Ferenc a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója.
„A KRAFT-index az emberközpontú, fenntartható társadalom fejlesztését támogatja, így olyan adatokat, információkat is figyelembe veszünk, amelyeket korábban puha szempontoknak, kevésbé fajsúlyos tényezőknek tartottak. A kutatási és innovációs eredmények alapján úgy véljük, ezek az emberi értékekhez és széles értelemben a kultúrához is kapcsolódó adatsorok hasonló jelentőséggel bírnak egy fenntartható, életképes társadalom felépítésében, mint a hagyományosabb gazdasági tényezők” – fogalmazott Lantos Zoltán, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója, a KRAFT program vezetője.
A KRAFT módszertan iránt külföldön is nagy érdeklődés mutatkozik. El is indult már egy hazánkon kívül hét európai országot is érintő határokon átívelő gigaprojekt, melynek eredményeként további európai kistérségek életképességi mutatója kerül meghatározásra.
Kiemelt kép: Dunakeszi főutcája – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu
