Lemondott Balog Zoltán a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról – írják a reformatus.hu-n. A korábbi minisztert a zsinat alelnöke, Pásztor Dániel követi a következő zsinatig, amelynek döntésétől függ, hogy érvényes lesz-e Balog lemondása. A pénteki Zsinat értekezleten nem szavaztak Balog sorsáról. Balog püspökként marad az egyháznál.
Támogatta a kegyelmi döntést
Kedden, a zsinati ülésen, már szavaztak Balog Zoltán sorsáról, ott nagy többséggel támogatták maradását. A zsinati ülés után a püspök elismerte, hogy valóban támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, de a döntést Novák Katalin hozta meg. „Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek. Annyiszor kértem lelkipásztorként kegyelmet világi hatóságoktól, emberektől, embereknek. S kértem kegyelmet elsősorban magamnak, tőled, kegyelmes Isten.” – mondta Balog Zoltán beszédében.
Hasznot hozott az egyháznak
Ezután elmondta, „valóban jelentett hasznot” az egyháznak, hogy a közéletből jött „vissza”. „Hasznot, kockázatot és terhet. A hasznot én nem pénzben mérem, hanem abban, hogy talán egyházunk karakteresebben, szélesebb terekben tudott megjelenni, mint korábban.”
Boszorkányüldözésről beszélt
Majd boszorkányüldözésről beszélt, aminek szerint a lemondott Novák Katalin is áldozata: „Ti is részévé váltatok egy boszorkányüldözésnek, aminek áldozatai vannak: az a köztársasági elnök is, akit mi nagyon szeretünk, aki egyházunk hűséges tagja, s aki annyiszor bizonyította a hitét határon innen és túl. De ne legyenek illúzióitok! A boszorkányüldözés, a hisztéria akkor sem fog leállni, ha én nem leszek. De, hogy én ne legyek, arról Ti döntötök. Arról nem az ellenzék dönt, arról nem a média dönt, arról nem a kormány dönt, arról nem a Facebookon döntenek. Arról Ti döntötök, a Magyarországi Református Egyház törvényhozó testülete.”
Bicskei-ügy
K. Endre megpróbálta eltusolni a bicskei gyermekotthonban történt molesztálásokat. K. Endre, az intézmény akkori igazgatója zsarolással vette rá az áldozatokat, hogy vonják vissza feljelentésüket. Az egyik molesztált fiú nem bírta lelkileg elviselni, amit művelnek vele és a vonat alá vetette magát.
Börtönre ítélték
Emiatt K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Politkai pályafutása
Balog Zoltán, 1990-től 1993-ig a Fidesz országgyűlési frakciója szakértője volt. Az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott, ezután 2002-től 2003-ig a Köztársasági Elnöki Hivatalban a társadalompolitikai főosztályt vezette.
Kormányzati szerepvállalása
2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012. május 14-től 6 éven keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A közoktatás átszervezésének keretében 2012. augusztus 31-én megalapította a Klebelsberg Központot. Az ő javaslatára döntött a kormány a vidéki lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, kezdeményezésére lett újra munkaszüneti nap a nagypéntek.
Novák Katalinnal való kapcsolata
Balog Zoltán miniszterségének kezdetén, Novák Katalin, kabinetfőnökként dolgozott mellette. Ezután nevezték ki a volt államfőt a családokért felelős államtitkárnak. Balog Zoltánnak nagy szerepe volt abban, hogy végül Novák Katalin államtitkárból, miniszter lett. Balog Zoltán nagyon jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is. Sokáig ő volt a miniszterelnök lelkipásztora, és az általa vezetett alapítvány szervezte a miniszterelnök évértékelő beszédeit is.
Együtt utaztak Ausztáliába
Miután Novák Katalin beköltözött a Sándor-palotába, Balog Zoltán tagja lett a Tanácsadói Testületének. Tavaly év végén, Balog Zoltán elkísérte a köztársasági elnököt Ausztráliába és Pápua-Új-Guineába. A több mint két hetes utazásukról több fotót is kitettek az államfő közösségi oldalára.
Egyházi pályafutás
1983-tól 1987-ig Maglódon és öt szórványközségben szolgált lelkészként. Ezután két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként az NDK-menekültek között szolgált. Ugyanettől az évtől a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség beosztott lelkésze.1989 és 1991 között teológiai akadémiai óraadó tanárként dolgozott, valamint vallástanár volt a Baár–Madas Református Gimnáziumban.
Püspöki munkássága
2021. január 25-én történt beiktatásán vette át hivatalosan a püspöki hivatalt elődjétől, Bogárdi Szabó Istvántól, aki 18 éven keresztül vezette az egyházkerületet. Eskütételét követően legsürgetőbb feladatának a közösségek megerősítését nevezte. A korábbi miniszteri szolgálata és a ráváró püspöki szolgálat közti különbséget így fogalmazta meg: „Az egyházban nem szeretjük valamifajta politikai korrektség jegyében elhallgatni vagy átcsomagolni azt, amit igazságnak ismertünk fel. A reformátori és bibliai örökséghez híven a lehető legnagyobb őszinteségre van szükség.”
Tagadta a roma deportálást
Balog püspökké szentelésére 2021. május 24-én került sor a Pest megyei Nagykőrösön. „Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek” – hangsúlyozta székfoglaló beszédében. 2014-ben a Kossuth Rádió interjújában kijelentette, hogy „Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el.”Ezért a kijelentésért 9 hónap múlva nyilvánosan bocsánatot kért. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Balog Zoltán – Forrás: Facebook/Balog Zoltán
