Mostantól a budapesti közparkokban is láthatunk majd holtfákat, amelyek az egészséges erdők leggazdagabb élőhelyei, az erdei fajok csaknem harmada az öreg fákhoz és a holtfához kötődik.

Tápláléklánc része

Egy-egy ilyen elpusztult fa akár egy teljes táplálékláncot fenntarthat, tehát minden látszat ellenére nagyon is élő, organikus szervezet. Ráadásul a holt faanyag képes például az aszályos időszakokban „szivacsként” működve víztartalékot is biztosítani a növényzetnek, de az sem elhanyagolható éghajlati szempontból, hogy hosszú távú szénraktárként működik. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Erdők után parkokban is meghagyják

Éppen ezért, ahogy az erdőkben már évtizedek óta hagyomány, hogy a földben hagyják a holtfákat, ugyanúgy kívánatos, hogy a régóta létező városi parkokban is hozzászokjunk a holtfák látványához – erre tesz most kísérletet nyugat-európai példák után a Főkert – írja a Telex.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Nem túl szép

„Egy laikus szempontjából nézve lehet, hogy nem túl szívderítő látvány egy parkban egy teljesen kiszáradt, élettelen fa, ezért rendszeresen írnak nekünk, hogy vágjuk ki ezeket. Nem hanyagság vagy pénzhiány az oka, hogy egyre kevesebbszer teszünk eleget ilyen kéréseknek, hanem az, hogy szakmai szempontból ezeknek a fáknak fontos szerepük van” – mondja Zakar András, a Budapesti Közművek kertészeti divíziójának főigazgatója, aki 3 éve vezeti a Főkertet.

1-2 fa lesz minden parkban

Budapesten a kezdeményezés most téli elindulása óta egy tucatnyi holtfát tábláztak ki, de parkonként csak legfeljebb 1-2 példányt. A Népliget után a Hajógyári sziget volt a második helyszín, ezt követte a Margitszigeten, az egyik legforgalmasabb budapesti parkban a felújított zenélő kút mellett egy nagyméretű nyárfa.

Itt kell keresni ezeket a fákat

A Vérmezőn két kitáblázott holtfa van, közel százéves, egymás mellett álló fák, amik azt is túlélték, hogy a Vérmezőt a világháború alatt szükségrepülőtérnek használták. A Tabánban, az új játszótér melletti holtfa már évekkel ezelőtt kipusztult, de már akkor is úgy döntöttek, hogy meghagyják, mivel az a lakhelye egy szarvasbogár kolónia lárváinak – táblát viszont csak most kapott. Ahogy az a Nagyvárad téri picike zöldfelületen lévő juharfa is, ami szintén kipusztult, majd megmetszették nagyjából másfél méter magasra.

Nehéz döntés

Zakar András elmondása szerint azt, hogy egy elpusztult fa megmaradjon-e egy parkban holtfaként, a Főkert zoológusai és a favizsgálók döntik el. Korábban a favágások előtt nem volt zoológiai vizsgálat, előfordulhatott olyan, hogy volt természetbeni kár egy-egy fakivágáskor.

Nevelni akarnak

„Edukációs szempontból a cél az, hogy minden parkban legyen legalább egy holtfa, egy rovarhotel, egy méhlegelő, egy közösségi komposztáló és minél több madárodú”. A tájékoztató, nevelő munka azonban nem teljes – ugyanis fafajtól, elhelyezkedésétől és a rajta élő életközösségtől függetlenül mindenhova ugyanaz a tájékoztató tábla került ki.

Nem lesz Méhlegelő-szintű vita

Zakar nem számít rá, hogy a holtfák meghagyása olyan ellenállást szül majd, mint a méhlegelők pár éve, „inkább abban bízom, hogy amikor ilyen új kezdeményezéseket elkezdünk, akkor sokan lesznek bátrak és átveszik, akár a magánemberek a saját kertjükben, akár a kollégák az önkormányzati vagy állami területeken”.

Szemléletet változtatnának

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a Telexnek azt mondta, hogy ő sem számít tiltakozásra, egyes holtfák parkokban hagyásával azonban teljes mértékben egyetért, mint mondja, „meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy kisterilizáljuk a parkokat, és mindent szépen megmetszünk és formára vágunk, netán letérkövezünk, a maradék gyepet pedig ötcenti magasan már levágjuk, ugyanis ezzel a természeti környezetet, a parkokban élő élőlényeket pusztítjuk el, nem lesz búvóhelyük és nem tudnak mivel táplálkozni.

Külföldi mintát követnek

Bardóczi Sándor szerint azokban a nyugat-európai városokban, ahol elkezdték ezt a munkát 10-15 évvel ezelőtt, is szükség volt néhány évre, hogy a kezdeti meghökkenésből ez egy pozitív, támogatott dologgá váljon. „Érthető, hogy az emberek azt szeretik, ha a parkok rendezettek, de ha a németek és a svájciak – akik nagyon szeretnek rendezett környezetet teremteni maguknak – is elfogadták, hogy Németország és Svájc tele van méhlegelőkkel, közösségi komposztálókkal, holtfákkal és madárodúkkal, akkor menni fog a magyaroknak is. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Holtfa – Forrás: Pilisi parkerdő