Kétség sem fér hozzá, hogy a fővárosi agglomeráció az ország legnépszerűbb vándorlási célpontja. A legfrissebb statisztikák szerint az agglomerációba tartozó 80 település közül 78-ban pozitív volt a vándorlási mérleg, derült ki az Otthon Centrum felméréséből. A legdrágább részek: Dunakeszi, Szentendre, és a Pilisvörösvár járás.
A vizsgálat eredményeiről szólva az elemzési vezető kiemelte, hogy a lakónépesség arányában (ezer lakosra vetítve) a legtöbben Délegyházát, Pócsmegyert és Nagytarcsát választották. Abszolút értékben azonban Érd, Szigetszentmiklós és Gyömrő mellett döntöttek a legtöbben. Utóbbi három település esetében ez 5, 10, valamint 15 ezer odavándorlót jelent. Csupán két fővároshoz közeli település, Gödöllő és Százhalombatta esetében fordult elő, hogy többen költöztek el onnan, mint ahányan oda érkeztek.
Budapesten az agglomerációban tapasztalttal pont ellentétes folyamat alakult ki. A legtöbben a 11. és 13. kerületet választották (20 ezren), de a magas elköltözési ráta miatt ez is csupán minimális vándorlási többlethez volt elég.
A fővárosi kerületekkel együtt 103 települést felölelő agglomeráció vándorlási mérlegét kimutató statisztikában az utolsó tíz helyezett közül kilenc Budapest valamelyik kerülete volt, mondta Soóki-Tóth Gábor. Különösen a külső kerületek népessége csökkent erőteljesen. Ezek lakossága 1000-1500 fővel lett kevesebb az elmúlt időszakban.
Abszolút értékben a legnagyobb vándorlási többletet ezer fővel a 11. kerület könyvelhette el, míg népességarányosan a 9. kerület volt a legnépszerűbb, ahol ezer lakosra tíz beköltöző jutott.
A vándorlási statisztikákat az Otthon Centrum értékesítési adatai alapján meghatározott ingatlanárakkal összehasonlítva megállapítható, hogy a jelentős vándorlási többlettel rendelkező településeken az árak dinamikus növekedtek. Ráadásul az eleve magasabb fővárosi árszint is az agglomeráció felé hajtotta a vevőket: a belvárosi kerületek használt téglalakásainak átlagos négyzetméterára meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legdrágább agglomerációs településeken ugyanezért a lakástípusért csak 600 ezer forintot kellett fizetni.
A legdrágább települések
Az agglomerációban a családi házakat jellemzően 240-460 ezer forintos átlagáron kínálták. Az idei adásvételek alapján a legdrágább települések a Dunakeszi, Szentendrei és Pilisvörösvári járásokban találhatók, ahol a négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot, míg Vecsés és Monor környéken 300 ezer forint volt az átlagár. Ezzel szemben Budapest népszerű kertvárosi kerületeiben, 450-550 ezer Ft környékén lehetett használt családi házat vásárolni 2020 első félévében.
A járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések, az otthoni munkavégzés elterjedése és a kijárási korlátozás felértékelte a saját kerttel rendelkező családi házakat, kis társasházakat. Az Otthon Centrum eladásainál kis mértékben, de már növekedett a családi házak értékesítési aránya (+2%), ami ennek is betudható. Az agglomeráció népszerűségéhez hozzájárulhat, ha az irodai munkahelyek jelentős részében áttérnek a rugalmas munkavégzésre, mert ez nagy mértékben csökkenti a napi ingázási igényt a városba, ami Budapesten kívül élők számára – a sok előny mellett – a leginkább terhes.
Kiemelt kép: Illusztráció
