Nagyjából egy órán belül sikerült hatástalanítani a katonáknak a Csepelen épülő atlétikai stadion építési területén pénteken talált bombát. A Kvassay híd közelében előkerült robbanóeszköz egy tonnás volt, láthatóan embernagyságú bomba lapult évtizedekig a földben.

Hatástalanították elszállítás előtt

Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje vasárnap este elmondta: a katonák elszállítják a bombatestet a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére későbbi megsemmisítésre. A rendőrség a környéken elrendelt területzárást feloldotta – tette hozzá.

Az épülő atlétikai stadionnál találták

A kommunikációs tiszt korábban azt közölte: pénteken érkezett rendőrségi bejelentés alakulatuk tűzszerész ügyeletére arról, hogy a 9. kerületben, a Kvassay híd és a Duna közötti zárt építési területen földmunkák során feltételezett robbanótestet találtak.

Amerikai egy tonnás robbanóeszköz

A helyszínen a tűzszerészparancsnok megállapította, hogy egy második világháborús, GP-2000 típusú, amerikai gyártmányú, egytonnás légibomba került elő, amelynek orrgyújtó szerkezete élesített.

Egy óra alatt kész voltak

A robbanóeszköz hatástalanítását vasárnap este 8 óra körül kezdték meg a katonák, és 9 óra előtt be is befejezték.

1 km-es lezárás

A tűzszerészművelet idejére a rendőrség mintegy 1 kilométer sugarú körben zárta le a területet. Lezárták és kiürítették a Rákóczi hidat, a Soroksári utat a Vágóhíd utcától, a Máriássy utat a Mester utcától, a Könyves Kálmán körutat a Mester utcától, a Kvassay Jenő utat a Gubacsi úttól a Hentes utcáig, a Weiss Manfréd utat a Védgát utcától, a Kopaszi-gátat és a Duna érintett szakaszát.

Nagyot robbanhatott volna

A helyszínen nyilatkozó Horváth Csaba őrnagy elmondta, a terület nagy hatósugarú kiürítésére azért volt szükség, mert robbanás esetén a repeszek 1 kilométeres távolságban is súlyos sérülést okozhatnak.

Ezért van sok bomba Budapesten

Szinte minden hónapban előkerül valahol a fővárosban vagy az agglomerációban egy régi robbanótest. Az Origo korábbi írása szerint a 15. amerikai légi hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni, pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát. Ennek nagy része bizony a fővárost és az agglomerációt érte.

Óriási légitámadás

Az április 3-i első, Budapest ellen nagy erőkkel végrehajtott amerikai légitámadás 1073 civil halálos áldozatot követelt. Magyarország április 3. után a szövetséges bombázóerők rendszeres támadásainak színterévé vált, a háború visszavonhatatlanul megérkezett az ország területére. A kiteljesedő bombázóoffenzíva 1944 júliusában érte el a csúcspontját. A második világháború legnagyobb hazai bombatámadása 1944. július 2-án érte Magyarországot a legerősebb szövetséges légitámadás. 

Csepel különösen sok bombát kapott

Az első lehulló bombák 10 óra 10 perckor borították lángba a csepeli szabad kikötő közelében fekvő Shell és Steaua olajfinomítók tartályait. A hatalmasra hízó koromfekete füstfelleg miatt a második hullámban érkező bombázók már nem is látták a célpontot; bombáikat becslés alapján oldották ki.

Több hullámban érkeztek az amerikai bombázók

A pontatlan célzás miatt a bombaszőnyeg egy része Soroksár, Pesterzsébet, illetve Nagytétény házaira esett. A több hullámban berepülő amerikai gépek Ferencváros rendező pályaudvarát, valamint a Keleti és a Nyugati pályaudvart is támadták, súlyos károkat okozva a VI. és VII. kerület, valamint Újlipótváros háztömbjeiben. Félrecélzott bombák hullottak a híres Duna-parti szállodasorra is.  

Ezek is érdekelhetnek:

BPK/ MTI, kiemelt kép: A bomba kiemelése a Kvassay hídnál – Fotó: MTI/Mihádák Zoltán