Szerda este a Vasas család csendes gyertyagyújtással emlékezik a hosszú betegség után elhunyt Vikukel Krisztiánra.

Kedd este érkezett a megrázó hír a családtól, hogy Vikukel Krisztián hosszú betegség után elhunyt.

A Vasas Kubala Akadémia korábbi kapuspalántája öt éve küzdött egy nagyon súlyos betegséggel, ez idő alatt állandó résztvevője volt a Vasas-eseményeknek, igazi példát adva mindannyiunk számára azzal, ahogy szerető családjával együtt egy percig sem adta fel a küzdelmet.

Ez idő alatt számos közös jótékonysági kezdeményezés, gyűjtés indult a javára, túlzás nélkül mondható, hogy Viku sorsát az egész magyar sportvilág szívén viselte.

Krisztián halála az egész Vasas családot megrázta, így szerda este nyolc órától a Vasas SC, a Vasas FC, a Vasas Kubala Akadémia és a Vasas Szurkolói Klub csendes gyertyagyújtással adózik az emléke előtt a Fáy utcai stadion keleti lelátója mögötti Illovszky-szobornál.

Vikukel Krisztiánt a Vasas saját halottjának tekinti.Facebook URL

Isten Veled, drága Viku!Óriásit küzdöttél, példa voltál az egész Vasas család számára az elmúlt években, és mindig…

Posted by Vasas SC on Tuesday, July 7, 2020

Viku – 2015. áprilisában – egyik napról a másikra betegedett le, ám az eleinte ártalmatlannak tűnő meghűlés sajnos rohamos léptekkel romlani kezdett. A könnyen orvosolható diagnózis ellenére Krisztián egyre lázasabb lett, majd az újabb vizsgálat már tüdőgyulladást állapított meg. Antibiotikumos kezelés következett, a család a gyógyulást várta, így még ekkor sem fordult meg senki fejében mindaz, ami ezután következett. Drasztikusan, egy éjszaka alatt zuhanni kezdett Krisztián állapota, a kezdeti hátfájás és lábzsibbadás – mint tünetek – megjelenésétől számított néhány órán belül, a kórházba érkezést követően Viku már nemhogy a végtagjait nem tudta mozgatni, de a levegővétel is gondot okozott számára a bénulás miatt. Az intenzív osztályon azon a hajnalon – emberi ésszel felfoghatatlan módon – felgyorsultak az események… intubálás… lélegeztetőgép… több hetes mély altatás… szívleállás… pacemaker… Bármelyik szó hallatán összeszorul a gyomrunk, de amikor egy kisgyermeket látunk ilyen állapotban, törékenyen, védtelenül, akkor jövünk rá mindannyian, milyen sebezhetőek vagyunk, s a kiszolgáltatott helyzetben – minden igyekezetünk ellenére – a legtöbbször tehetetlenül sodródunk. Hiába minden gyulladáscsökkentő, erős szteroidok, kezelések, gyógymódok, Krisztián nyaktól lefelé lebénult. Ép ésszel fel sem fogható, milyen érzés ezzel szembesülni egy szülőnek.

Az azóta tartó időszakban, hosszú évek óta Viku óráról órára, napról napra, a családjával együtt vívta meg mindennapi harcait. Bár folyamatos gyógytornával és alternatív kezelésekkel sikerült elérni, hogy a kis kapus a fejét, a nyakát, s a vállát már mozgatni tudja, a végtagjai azonban továbbra sem engedelmeskedtek. Otthonában gyógyult, ugyanakkor iskolában tanult, kiemelkedő eredményeket ért el. Családjával kilátogatott a Vasas mérkőzéseire, az Akadémián korábbi csapattársaival együtt ünnepelt tornagyőzelmet.

Krisztián életereje, küzdeni akarása szavakkal nem volt leírható. Minden mondatából s tekintetéből egyaránt az elszántság és a hit sugárzott, óriási harcos volt, akaratereje legyen példa mindannyiunk számára.

Krisztiánnak az angyalföldi klub volt a mindene, nekünk pedig Te, Viku mindig a Vasas része leszel, már a Vasas-családhoz tartozol, míg világ a világ… Nyugodj békében kis Harcos.

Kiemelt kép: Vasas FC Facebook