Szemet szúrt Lázár János tárcájának, milyen sokan simogatják a budavári Hadik-szobor lovának a heréjét. Az 1. kerületi önkormányzat táblát helyez ki a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére, és arra hívja fel a figyelmet, hogy ne fényesítsék tovább a ló híres testrészét.
Méltatlan a minisztérium szerint
Érdekes posztot tett ki Facebook-oldalára a Budavári Önkormányzat, Lázár János minisztériumának levelét tették közkinccsé. A levél arról szól, hogy a Várban található Hadik András lovasszobor bemutatása egyes idegenvezetők tolmácsolásában sok esetben igen méltatlan módon zajlik. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Társadalmi igény a moderálás
„Ez a viselkedés joggal zavarja az itt élőket és bánthatja azokat, akik a huszár hadvezér iránt tiszteletet éreznek. A műemléki védelem alatt álló, a világörökség részét képező történelmi Várnegyed hangulatát megzavaró frivol viselkedés moderálása társadalmi igény” – áll Lázár János minisztériumának levelében.
Kérik a sértő gyakorlat megszüntetését
A szaktárca kéri a sértő gyakorlat megszüntetését, egy tábla felállítását. Az első kerületi önkormányzat válaszlevelében felvázolta a lovasszoborhoz kapcsolódó hiedelem hátterét, és más híres szerencsehozó szobrokhoz kapcsolódó legendáriumokat is számba vettek. Azt is megállapították, hogy a Várban lakók nem jelezték nemtetszésüket a szobor simogatása miatt. De azt is beleírták, hogy felmászni a szoborhoz balesetveszélyes.
Régi hagyomány a simogatás
Az első releváns kommentből azonnal kiderül, hogy a lónak melyik testrésze hoz szerencsét az oda látogatók szerint. Az 1937-ben elkészült Hadik-szobor simogatása egyébként régi műegyetemi hagyomány a vizsgaidőszakban.
Egy kis történelem
A 18. században élt Hadik András a Császári-Királyi Hadsereg jelentős hadvezére, híres huszártiszt, császári-királyi tábornagy volt, 1774 és 1790 között a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője – olvashatjuk a Wikipédián. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak ebben a korszakban a császári hadseregben a magyar nemesek számára.
El akarta foglalni Berlint
Hadik 1757-ben kalandos vállalkozásba kezdett, Berlint akarta elfoglalni. 4320 katonájával indult útnak, az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Végül 215 000 tallér megszerzése után távoztak kellett a városból.
A történelem leghíresebb huszárcsínye
Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királyra nézve szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott.
Filmet forgattak róla
2023-ban mutatták be Szikora János rendezésében Hadik címmel a hadvezér életét feldolgozó játékfilmet, melyben Trill Zsolt alakítja Hadikot. A film fogadtatása vegyes volt a közönség körében. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: BPK
