Vitézy Dávid szerint illúzió azt gondolni, hogy az emberek visszaköltöznek vidékre. A friss népszámlálási adatokból egyértelműen kiderül, hogy csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakosságszáma nőtt az elmúlt 10 évben. Erre vezeti vissza a volt közlekedésért felelős államtitkár a főváros és az agglomeráció vasútfejlesztési projektjeinek a szükségességét.
Magyarország lakosságának egyharmada Budapesten és környékén él
Magyarországon a legutóbbi népszámlálás, azaz 2011 óta két megye lakossága nőtt csak, Győr-Moson-Sopron 4,4 százalékkal, míg Pest 10 százalék fölött – mindenütt másutt csökkent a lakosságszám. Budapesten és Pest megyében a magyar lakosság 28,4%-a élt tíz éve, most 31,5%-a. Vagyis az ország lakosságának csaknem az egy harmada Budapesten és környékén él. Az agglomeráció napról-napra egyre népesebb lesz. A korábbi kutatások alapján valószínűleg a budapesti lakásárak növekedése és a lakáskínálat szűkössége miatt a főváros megkérdőjelezhetetlen tudományos, turisztikai, gazdasági, oktatási és kulturális és mindebből eredő munkaerőpiaci vonzereje miatt az ide költözők közül sokan már csak az agglomerációban találnak első lakást. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Sok program indult
„Az elmúlt két-három évben számos programot indítottunk az azóta megszűnt BFK-ban kormányzati támogatással a központi régió infrastrukturális fejlesztése érdekében, pontosan azt felismerve, hogy ez Magyarország egyértelmű nemzetgazdasági érdeke, hiszen – szeretjük vagy sem – nincs a tágabban vett központi várostérséghez fogható gazdasági, tudományos és ipari, logisztikai központja Magyarországnak, és láthatóan itt van a növekedés motorja, mind gazdasági értelemben, mind az egyre növekvő népességszám vonatkozásában.” – írja közösségi oldalán a BFK, vagyis az egykori Budapesti Fejlesztési Központ korábbi vezére, Vitézy Dávid.
Az emberek nem mennek vissza vidékre lakni
„Ahogy az élet minden területén specializálódik minden tudományág és szakterület, az itt található népsűrűségből és gazdasági erőből következő mágneshatás nem gyengül, hanem egyre csak erősödik. Ez nem jelenti azt, hogy a vidéki egyetemi és ipari központok fejlesztése nem fontos, sőt – elsősorban nem is tőlük szív el lakosságot Budapest környéke, hanem velük együtt mindenhonnan máshonnan, elég megnézni Győr példáját. A 21. század dereka felé tartva ettől még illúzió azt gondolni, hogy a folyamat megfordítható és az emberek tömegesen visszaköltöznek a központi régióból vidékre – a KSH prognózisa szerint sokkal inkább az ellenkezője várható, a népszámlálásból most látható dinamikájú lakosságszám-növekedés a fővárosban és főleg környékén a következő 20 évben is.
Hiányos a közlekedési infrastruktúra
Mindeközben a vasúti és hév infrastruktúra kapacitáshiányos, jelentős részben leromlott állapotú és az agglomerációból ingázók közül 10-ből 6-an autóval közlekednek megfelelő alternatíva híján. Mi következik ebből tehát közlekedési és városfejlesztési szempontból?” – teszi fel a kérdést Vitézy Dávid.
Hiba volt leállítani a budapesti és agglomerációs fejlesztéseket
A Lázár János miniszteri kinevezése után lemondott közlekedési államtitkár, Vitézy Dávid így válaszolja meg a kérdést: „A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (amit ugyan tavaly fogadott el a kormány hosszas előkészítés után és az uniós támogatások feltételeként, de nemrég a honlapja elérhetetlenné vált furcsa módon) és annak részeként a Budapest környéki hév- és vasútvonalak kapacitásbővítő fejlesztését meg kell(ene) valósítani, az elindított beruházások leállítása helyett inkább azok felgyorsítása lenne szükséges.
Lakások kellenének a rozsdaövezetekbe
A további szuburbanizáció, vagyis városszéli területek és a városkörnyék népességgyarapodásának a megfékezésére a nagyrészt állami tulajdonban maradt budapesti ipari és vasúti rozsdaövezetekben a magánszférát bevonva lakásépítési programok indítása időszerűbb lenne a jelenlegi válságból való kilábalás egyik eszközeként, mint bármikor korábban – egyúttal megtiltva a további zöldfelületek belterületbe vonását az agglomerációban. A KSH friss népszámlálási adatai jól mutatják, nem véletlenül kezdtünk bele ezekbe a programokba az elmúlt években.” – írja Vitézy Dávid.
Lehúzták a WC-n Vitézy munkáját
A volt közlekedésért felelős államtitkár posztja alatt az egyik hozzászóló így fogalmazott: „Végre kimondtad egyenesen, hogy 10-ből 6 embernek nem alternatíva jelenleg a tömegközlekedés. Ez sokkal szimpatikusabb egyenes beszéd, mint a sumákolás.Egyébként az, hogy a saját szimpatizáns kormányod ilyen csúnyán elbánt veled és a változást támogató vezetőkkel több mint gyalázatos, Lázár meg egyenesen lehúzza a wc-n többéves munkádat.”
Fontos projektek indultak
Vitézy Dávid csaknem két évig vezette a Budapesti Fejlesztési Központot. Ebben az időszakban lendületet kapott Budapest és térségének közlekedésfejlesztési ügye. Olyan projektek előkészítése indult meg, amelyekre nagy szüksége lenne Budapestnek és az országnak. Ilyen például a Déli körvasút, amely segítségével nem végállomások lennének a főváros nagy pályaudvarai, de a Duna alatti vasúti alagút, a HÉV-ek fejlesztése, az 5-ös metró tervezésének előkészítése, vagy éppen a Galvani-híd fontosságának kérdése is az ő nevéhez kapcsolódik.
Budapest sokat kapott
A 2022-es választások után a kormányba visszakerült Lázár János, az ő minisztériumához rendelték a közlekedést. Ezt követően, alig fél éves államtitkári munka után Vitézy Dávid lemondott. Lázár János – ahogy egy tihanyi konferencián fogalmazott – kukába dobott szinte minden Budapest és környékét érintő beruházást. Egy sajtóba kiszivárgott anyag szerint a miniszter több budapesti beruházásra is azt firkantotta oda, hogy „Nem, nem, soha!” A miniszter azt is sokszor elmondta, hogy eddig Budapest sokat kapott, most a vidéken a sor.
Budapest-ellenesség látszata
Lázár János Budapest-ellenességének látszatát nemrég azzal tompították, hogy a minap több olyan beruházás kapott zöld utat, amit még Vitézy Dávid indított el, ilyen például a Budakeszi út buszsávjainak építése. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Ezeket az interjúkat egy évvel ezelőtt, a BFK vezérigazgatójaként adta a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak Vitézy Dávid.
- „Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezését érdemes lenne egységes alapra helyezni” – állítja Vitézy Dávid, aki azt is elmondta, hogyan rontottuk el az agglomerációt és miként lehetne élhető Budapestet és környékét csinálni (1. rész)
- „100 évre gondolkodunk előre Budapest és környékének fejlesztésében” – állítja Vitézy Dávid, aki azt is elárulta milyen a viszonya Karácsony Gergellyel (2. rész)
Ez is érdekelhet:
- Új Városházát szeretne Karácsony Gergely, a miniszterelnök-jelölti versenyből való kiszállását pedig még nem zárta le magában – nagyinterjú Budapest főpolgármesterével 1. rész
- „Gyakran a beruházó elővesz egy papírt és azt mondja, kiemelt beruházást csinálunk, tojok a fejetekre” – állítja Karácsony Gergely, aki az agglomerációra is kiterjesztené a BKK működését – hétvégi nagyinterjú a főpolgármesterrel 2. rész
Kiemelt kép: Vitézy Dávid
