Cián, naftalin, benzol – és még ki tudja mi minden! Egykor illegálisan temették a földbe ezeket a veszélyes anyagokat a volt Óbudai Gázgyár mellett. A Duna alacsony vízállása miatt most a vegyi anyagok jól láthatóan belecsorognak a folyóba. Az évtizedekkel ezelőtt hozott felelőtlen döntések ma éreztetik a hatásukat.
A Greenpeace Magyarország 2018 októberében mintákat vett a rendkívül alacsony vízállású Duna medréből a volt Óbudai Gázgyár mellett. Az alacsony vízállás során jól láthatóan szennyezett víz szivárgott a talajból a Dunába.
A mérési eredmények kimutatták: egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket.
Szolgálati közlemény: Az erősebb napokon olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, HVG vagy a Blikk. A Budapest Környékét minden felületen eléred. A szomszédaid, a vevőid és az ügyfeleid is minket olvasnak. Köszönjük, hogy te is itt vagy! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
A Fővárosi Vízművek gyorsan közleményben reagált a környezetvédő szervezet akciójára. Mint írják: Budapest ivóvízellátása biztonságos, a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvíz minden tekintetben megfelel a szigorú előírásoknak.
Illegálisan ásták el a vegyi anyagokat
A volt Óbudai Gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékeként keletkezett, szerves vegyületeket, cianidot, arzént és egyéb fémeket tartalmazó gázmasszának a gázgyár területén történő illegális elásásával közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el.
A lerakott veszélyes hulladék már évtizedek óta szennyezi a talajvizet és a talajt, és alacsony vízállás esetén a Dunába ömlik. A helyzet jelenleg olyan súlyos, hogy a gázmassza már a Budapest számára létfontosságú ivóvízbázisokat is veszélyezteti – írja a Greenpeace.
A vízművek tud a problémárol, figyel rá
A vízművek számára évek óta ismert az egykori Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatos probléma, „amelynek megoldása, illetve megoldatlansága jellemzően a Duna alacsony vízállása esetén válik fokozottan égetővé” – írta a vízművek közleményében.
A vízművek hosszú évek óta a rendkívüli helyzetekben, különleges protokoll szerint üzemelteti az ivóvízellátó rendszerét, amelynek része a fokozott ellenőrzés, másrészt – amennyiben a kockázat ezt indokolja – az érintett kutakat kizárják a vízellátó rendszerből.
Az utóbbi hónapokban tapasztalt dunai kisvízállásra való tekintettel a mintavételek és a vizsgált paraméterek száma a megszokottnál is magasabb. Vizsgálati eredményeink szerint a szolgáltatott ivóvíz minősége a hálózati ivóvízre vonatkozó összes követelménynek megfelel. A vizsgált paraméterek mért értékei továbbra is jóval határérték alatt vannak” – tették hozzá.
Jelentős határérték túllépések
A Greenpeace munkatársai a helyszínen vett vízmintákat akkreditált laboratóriumban vizsgálták be különböző szerves szennyezőkre és fémekre.
Már a korábbi mérések is jelentős határérték-túllépést mutattak több szennyező anyag esetén is, ám a jelenlegi mérés rendkívül magas szennyezést mutatott a rákkeltő naftalinokból, valamint a mérgező policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH) és a rákkeltő benzolból.
Az ilyen anyagok felszíni vizekbe jutását eleve minden áron meg kell akadályozni az uniós szabályozás és a vonatkozó magyar jogszabály szerint is –írja a környezetvédő szervezet.
Fontos kiemelni, hogy Greenpeace nem az ivóvízből vett mintát, hanem közvetlenül a szennyeződés szivárgásának környezetében az élő folyóból, így érthető, hogy a tömény méreg miatt jelentős határérték túllépéseket tapasztaltak.
Hogyan lesz a Dunából csapvíz?
A fővárosi és az agglomerációba jutó ivóvíz mintegy 65 százalékát az északi vízbázis szolgáltatja, amely a Szentendrei-sziget és a Duna bal partján, Káposztásmegyeren lévő kútsorból származik. Itt a természetes szűrőként szolgáló kavicságyon áthaladó vizet nem kell tisztítani, vagyis ez a víz fertőtlenítés (klórozás) után közvetlenül kerül felhasználásra.
A telepekről a víz a víztározókba jut, majd onnan tovább a fogyasztókhoz. Az egyik ilyen igen látványos víztározó medence a Gellérthegy oldalában található – írja a National Geograpic.
Évente 12 ezer mintát vesznek
A mintegy 2 millió fogyasztó teljes napi vízfogyasztása közel 550 ezer köbméter, de nyáron ez akár a 700 ezer köbmétert is elérheti. A vízminőséget folyamatosan ellenőrzik. Egy mintavevő kocsi heti rendszerességgel vesz vízmintát a város számos pontján: a kutakból, a vezetékekből, a medencékből és a vízkezelő művekből. Évente mintegy 12 000 vízmintát elemeznek, és fizikai, kémiai, mikrobiológiai, bakteriológia, radiológiai jellemzők alapján minősítik.
Kiemelt kép: A mintavétel helyszínén készült fotó/Greenpeace Magyarország
