Amint arról a BudapestKörnyéke.hu is beszámolt a kormány újabb két hónappal meghosszabbította az egyes élelmiszerekre bevezetett árstopot, így július első napjáig a mostani árakon kell értékesíteni az érintett termékeket. Ennek betartását pedig szigorúan számon kéri a fogyasztóvédelem, derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteki közleményéből.
Mulasztások
Mint a közleményben írják a szakemberek az elmúlt időszakban mintegy kétezer boltban végeztek helyszíni ellenőrzést, az ellenőrzések során pedig 203 esetben fedeztek fel mulasztást. 137 üzlet a hatóságinál magasabb áron árulta az érintett termékeket, az esetek jelentős többségében az étolajat kínálták drágábban az előírtnál. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva érheted el
Bírságolások
A hatóságok eddig összesen 167 esetben szabtak ki több mint 32 millió forint értékben bírságot. A legnagyobb tételt, 1,8 millió forintot kétszer rótták ki nemzetközi áruházláncok Fejér megyei egységeire. A legsúlyosabban szankcionált üzletek egyik érintett termékből sem tartottak készleten annyit, amennyit a rendelkezések szerint kellett volna.
Kapcsolódó:
Kedvező tapasztalatok
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „az ellenőrzési tapasztalatok összességében kedvezőek, a felkeresett kereskedők túlnyomó többsége számára nem jelent gondot az árstop betartása. A vizsgálatokat a következő hónapokban is folytatjuk annak érdekében, hogy a vásárlók valóban olcsóbban juthassanak hozzá a korlátozott árú élelmiszerekhez.”
Konganak a vészharangok
Mindeközben akadnak olyan ágazatok, melyek erőteljesen kongatják a vészharangot, egyebek között a baromfitartók, meglátásuk szerint az egész ágazat veszélyben lehet. A csirkét tartóknak ugyanis jelentősen megemelkedtek a költségeik, az árstop miatt azonban árat emelni nem tudnak, számolt be róla a Magyar Nemzet nyomán az MTI. A lapnak a Magyar Broilerszövetség elnöke azt mondta, a július elsejéig érvényes árstopot valószínűleg túléli a csirkeágazat, de az intézkedés hosszabb távú fenntartása a termelés teljes leállásához vezethet.
Minden drágább
Bárány László arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban az energiahordozók mellett a takarmány is drágább lett, az orosz-ukrán háború kitörését követően pedig az EU-ban percek alatt 20-23 százalékkal emelkedett a gabona ára, az intenzív állattartásnál használt napraforgóolaj pedig a három-négyszeresére drágult.
Madárinfluenza
Ha pedig mindez nem volna elegendő akkor a madárinfluenza miatt Európában hiány van a csirkemellfiléből, Nyugat-Európában most 2300-2400 forint a csirkemell kilója, míg itthon, az árstop hatására, 1650 forint körül kerül a boltok polcaira.
Kompenzáció
Ebből adódóan a termelők joggal várnának valamiféle kompenzációt, hiszen a csirketáp legalább van olyan drága, mint a kacsa vagy a libatáp, valamint a gáz és az áram sem lett olcsóbb.
Krízisalap
Bárány László arról is beszélt, hogy a a támogatás egyik pillére lehetne az a 6,4 milliárd forintos uniós krízisalap, amely a kormányzat ígéretei szerint az állattenyésztést szolgálja majd. Mint mondja főként az abrakfogyasztó állatokat tartókat kellene támogatni az alapján, hogy mennyi élő állatot tartanak, mekkora a súlyuk a magyar állattenyésztésben. Úgy gondolja, hogy kedvezményes hitelre is szükségük lesz az állatartóknak, valamint az igazoltan a magyar tenyésztőket ellátó takarmánykeverő üzemeknek, hogy fel tudják vásárolni az egyre dráguló gabonát. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva érheted el
Kiemelt kép: Illusztráció – Forrás: MTI/Krizsán Csaba
