A városból vidékre, az agglomerációba költözők gyakran azt hiszik a falvak csendesek, semmi sem fogja őket zavarni. Aztán kukorékolni kezd a szomszéd kakasa, ugatnak a kutyák és néha még trágyaszag is van egy faluban. Franciaországban most törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei és az ott élőknek tűrniük kell. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyaszag miatt.

A vidékre költöző francia városlakók gyorsan szembesülnek azzal, hogy a falusi csendet kakasok kukorékolása, birkák bégetése, harangok zúgása töri meg, a reggeli levegőbe pedig némi takarmány és trágyaszag is vegyül. Sok kiköltöző képes bíróságra menni és néha hosszú, abszurd perekbe bonyolódni – írja a Magyarmezogazdasag.hu szakmai hírportál.

Bíróságon a kakas

Kiemelt képünkön egyébként az a francia kakas és gazdája látható, akik a szomszéd azért perelt be mert szerinte túl hangosan kukorékol a kakas. A perről akkor a világsajtó is beszámolt. A bíróság végül nekik adott igazat, a szomszédnak pedig tűrnie kell a kakas reggeli kukorékolását – mert az ítélet szerint ez a dolga.

A francia parlement elé került a szomszédviták ügye

Franciaországban szeretnének pontot tenni a civakodások végére, ezért az ottani országgyűlés, vagyis a francia nemzetgyűlés, elé került egy törvénytervezet, ami arról szól, hogy mely vidéki településen milyen érzékszervi hatásokat kötelesek eltűrni a vidéki életre vágyó polgárok. Ennek a törvénynek kell majd a bíróság elé vitt szomszédcsatákat lezárnia.

Az új törvényben érzékszervi örökségnek nevezik azokat a hangokat és illatokat, amelyek nem tekinthetők többet vidéken zavarónak vagy kellemetlennek.

A tervezet tartalmazza az összes régióra jellemző zajok és szagok teljes listáját. A törvény életbe lépése után a hegyvidéken a juhok bégetése vagy kecskék mekegése is az örökség része lesz, ugyan úgy, mint az alföldi területeken a folyékony trágya és a szarvasmarhák “illata”, de a templomi harangok zúgása miatt sem lehet majd perelni.

Budapest környékén is vita van a tősgyökeresek és a gyüttmentek között

Budapest környékén is sokszor konfliktusforrás a helyiek és a kiköltözők között egy-egy hangos kutya, kakas és fűnyíró. A Facebookon a legártatlanabb bejegyzések alatt is bármikor fellobbanhat a vita a helyiek és az új lakók között. De mitől lesz valaki helyi, mitől fogadják el és egyáltalán miért vitáznak erről az emberek?

Prof. Dr. Németh Erzsébet szociálpszichológus, a Budapesti Metropolitan Egyetem tanára, aki sokáig az agglomerációban, Gyömrőn és Pécelen élt egy korábbi interjújában azt mondta a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak, hogy az agglomeráció települései sajátos vonásokkal rendelkeznek azokhoz a településekhez képest, ahol az ott élők valóban ott laknak, ott dolgoznak, ott járnak iskolába, ott élik a közösségi és kulturális életüket.

Az agglomerációra ez kevésbé jellemző. A betelepülők egy része kevésbé vesz részt a közösségi életben, mint azok, akik folyamatosan és hosszabb ideig ott laknak. Azt azonban látni kell, ha valaki az agglomerációban lakik és naponta jár be Pestre dolgozni, akkor ez rendkívül sok idejét viszi el, ezért még ha szeretne is részt venni a közösségi életben, egyszerűen nem biztos, hogy belefér az idejébe.

Egy közösség tagjai hajlamosak tartózkodni az idegenektől, miközben az embernek szintén alapvető szükséglete, hogy egy közösség tagja legyen, akár annak, ahol lakik. Egy évtizedek óta ott élő néha spontán megsértődik a Facebookon, ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, de az olyan beszélgetések, amelyek arról szólnak, hogy megértjük a másikat és megpróbáljuk az ő szemével is nézni magunkat, mindig jót tesz és csökkenti a feszültséget.

Ugyan ez fordítva is igaz. Ha azt mondjuk, hogy valaki ide költözött, ingázik és alig van ideje arra, hogy helyivé váljon, akkor az is legyen érthető dolog. A gyüttmentek és a helyiek közti olyan típusú beszélgetések, amelyek arról szólnak, hogy milyen lehet a másik helyében lenni, mindig jót tesznek és enyhítik a feszültségeket – mondta portálunknak a szociálpszichológus profeszor.

A hangos kutyák, kakasok és fűnyírók okozta konfliktust érdemes nyugodtan megbeszélni és a kiköltözőknek is tudniuk kell, hogy egy vidéki településen is vannak hangok – igaz másfajták mint a belvárosban.

Kiemelt kép: A kakspert nyert Corinne Fesseau asszony a kakasával Maurice-al, a franciaországi Saint-Pierre-d’Oleron városban 2019.08.31-én – Forrás: ecns.ch