Nem! Korrigálni kívánja Zsámbék a korábban elterjedt téves híreket, miszerint lakásépítés ellenes lenne, és bele kívánna szállni az építési vállalkozókba, amiért a CSOK intézményét hibáztatja. Az igazság az, hogy úgy kíván a fiatal családok számára is lakásépítési lehetőséget biztosítani, hogy erre alkalmas új lakóterületeket kíván kialakítani, amibe partnerként kívánja bevonni a beruházókat. Ez a fejlesztéspolitika lehetővé teszi, hogy a szükséges infrastruktúra is megvalósuljon a tervezett lakóterületeken, miközben megvédi a meglévőket is az ad hoc jellegű intenzívebb beépítéstől.
Kiköltözési hullám
Horváth László polgármesterrel, illetve Marthi Zsuzsa főépítésszel beszélgettünk a nagy vitát kiváltott témáról, és az agglomerációba való kiköltözési hullám mozgatórugóiról. A zsámbéki lakásfejlesztési politikát tévesen bemutató cikkek állításait kívánja cáfolni az Önkormányzat, amelyek elterjedésének oka, hogy igen nehéz annak komplexitása miatt röviden, a valós szándékokat is bemutatva leírni. A hírek Zsámbék helyi építési szabályzatának (HÉSZ) tervezett szigorítása miatt reppentek fel, amelyeket azzal magyaráztak, hogy az Önkormányzat szerint a város megtelt. De nézzük, mi is az igazság? A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Gazdasági fellendülés
Zsámbék a kitelepülési hullám megerősödésének okát a gazdasági fellendülésben látja, amely a CSOK intézményével együtt lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatal családok is jobb életkörülményeket választhassanak maguknak az agglomerációban.
A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítása
Miért van mégis szükség a HÉSZ módosítására, és a fék behúzására Zsámbékon? A 90-es évek óta folyamatosan növekszik a kiköltözési hullám az agglomerációba, így Zsámbékra is, ami csak a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején fordult meg. Az elmúlt időszakban érezhető ismét a gazdasági fellendülés hatása, így megnövekedett a fővárosból, illetve más településekről is az idetelepülni kívánók aránya.
Társasházakat kezdtek építeni az építési vállalkozók
A hatályos HÉSZ túlságosan megengedő, így a kitelepülési hullám erősödésével új jelenség ütötte fel a fejét a városban, miszerint a már beépült egylakásos családiházas környezetben több lakásos kistársasházakat kezdtek építeni az építési vállalkozók. Ezt a lehetőséget eredetileg a HÉSZ az ott élő családok fiataljai számára kívánta biztosítani, hogy az, a családok bővülésével generációs lakóházak építésére adjon lehetőséget, nem pedig spontán minilakóparkok megjelenésére. Az ott lakókat pedig zavarta a környezetük hirtelen átalakulása.
Védeni akarják a kertvárosi jelleget
A mostani HÉSZ-módosítással tehát, védeni kívánják a kialakult beépítés laza kertvárosias jellegét, de nem kívánnak elzárkózni olyan lakóterületek kialakításától sem, ahol a beruházók fiatal családok számára is elérhető áron többlakásos lakóterületeket alakítsanak ki. Nagy előnye ennek a városfejlesztési politikának, hogy itt az Önkormányzattal leszerződött beruházók költségviselése mellett megvalósulhatnak a háttérfejlesztések is.
Családbarát fejlesztések
A fék behúzásával időt kívántak nyerni a humán és műszaki infrastruktúra fejlesztésére is. Idén készül el egy új református óvoda, de nyújtottak be pályázatot további építésére is, mivel a családbarát fejlesztésekhez leginkább az óvodai férőhelyek bővítésére van szükségük.
Kezdődik az M100-as építése
Hamarosan kezdődik az M100 autóút építése is, amely enyhíteni fogja a főutak átmenő forgalmát, de a városban további fejlesztések is várhatóak, amelyek pár év múlva éreztetik majd a hatásukat.
Jó életminőség
Mi a véleményük a település, illetve a régió élhetőségéről, az ott élők életminőségéről? Az életminőség itt jó abban a tekintetben, hogy laza beépítésű csöndes lakókörnyezetben élhetnek a családok, és aki ezt a lakókörnyezetet választotta, azt is választotta, hogy esetleg a munkahelye messzebb van, és a szolgáltatásokat sem tudja mind helyben igénybe venni.
Egyre több a munkahely az agglomerációban
Melyek a kiköltözési hullám mozgatórugói az agglomerációba? Mint ismeretes az egész világban, minden nagyvárosi környezetben megfigyelhető az agglomerációba való a kitelepülés igénye, amely szuburbanizációs folyamatokat indít el. Ennek hatására szűkülnek az infrastruktúra kapacitásai, amelyek felerősítik az igényt ezek bővítésére is, és megindulnak ezek fejlesztése is. A folyamat harmadik üteme pedig, hogy a munkahelyek és a szolgáltatások is kitelepülnek. A régió most ebbe az utóbbi szakaszba kezd belépni. Az, hogy mekkora a nagyvárosok körüli agglomerációs térség, függ az ország társadalmi és gazdasági berendezkedésétől, a térszerkezetétől, és persze az adott nagyváros élhetőségétől.
Tudatos városfejlesztés
Látni kell viszont, hogy a szuburbanizációs folyamatok egyes ütemei közötti eltolódás átmenetileg mindig okoz feszültségeket, amelyeket nem lehet kikerülni. A dolgunk, hogy az átmenet nehézségeit mielőbb megoldjuk, és a fejlesztéseink során a megfelelő egyensúly fenntartására odafigyeljünk. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a mennyiségi növekedést a térstruktúra átalakulását is igényli, ami csak tudatos városfejlesztési politika mentén jöhet létre. Zsámbékon is ezen dolgozunk, amelynek tervezését széleskörű bevonással közösségi tervezés előzte meg.
A probléma megmarad, csak átalakul
Amennyiben az agglomerációs nyomás ellen szabályozási eszközökkel kíván az Önkormányzat védekezni, az másfajta gondokat okoz, mert ahol igény keletkezik a kiköltözésre, annak kielégítésére megtalálják a módját az érintettek, ami azután nem kívánt módon fog megvalósulni, tehát a probléma megmarad, csak átalakul. A kiút a tudatos városfejlesztési politikában látják, amely egyensúlyban tartja a különböző igényeket, és az ehhez szükséges fejlesztéseket.
Budapest felelőssége
Másik fontos tényező az agglomerációba kitelepülést vizsgálva, hogy a nagyvárosban milyenek az életfeltételek, hiszen a koszos és rendetlen városból, ahol kedvezőtlenek az életfeltételek, menekülnek az emberek, így felelőssége van Budapest várospolitikájának is ebben, mert ettől is függ a kitelepülési hullám mértéke. Fontos, hogy élhető maradjon a főváros is, a megfelelő közlekedési, parkolási és tömegközlekedési feltételek biztosítva legyenek, hogy folyamatosan megújuljanak ott is a zöld- és közterületek, a lakhatási feltételek, valamint a nagyvárosi bűnözés visszaszorítása is fontos feladat, ha az agglomeráció problémáit tényleg komplexen kívánjuk kezelni. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Horváth László, Zsámbék polgármestere és Marthi Zsuzsa, Zsámbék főépítésze – BPK-montázs, képek forrása: Youtube/Buda Környéki Televízió
