A kutyapisi és a téli sózás kinyírja a fákat, a miniszterelnökséget vezető miniszter butaságot mondott a rakpart lezárásával kapcsolatban, a méhlegelőknek még 5-6 év kell, jól fog kinézni a Városháza park, az emberek pedig ne üljenek autóba, ha a városba jönnek – mondta Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze a 24.hu portálnak adott interjúban.

Kertész és mérnök között

Bardóczi Sándor szerint a tájépítész a kertész és a mérnök között van. Az ő dolga a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló területeken előkészíteni a lepukkant zöldfelületek rehabilitációját, valamint megtalálni azon területeket, amelyek most még nem zöldek, de azzá válhatnak. Szerinte az amivel a tájépítészek foglalkoznak, ahhoz sok idő kell és végtelen türelem. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Még 6 év kell a méhlegelőknek

A fővárosi főtájépítész szerint a méhlegelők végleges kialakulásához is még 5-6 olyan év kell, amikor az adott terület szemre nem néz ki jól, mert gazosnak tűnik, valójában a növények természetes szelekciója zajlik, hogy felbukkanjanak a szárazságtűrő, őshonos fajok. Ezért nem is öntözik ezeket a területeket.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze – Forrás: Youtube/ÓbudaTV

Lakóparkozás

Bardóczi Sándor nem titkolja, hogy problémásnak tartja Budapest és környékének a szétterülését. Szerinte az elhagyott ipari területeket, az úgynevezett rozsdaövezeteket kellene fejleszteni. „Most az agglomerációs hízás és a sűrűn beépített, de közfunkciókat nem tartalmazó lakóparkozás megy, ami élhetetlenné, fenntarthatatlanná teszi a városainkat az őrült ingázással és egyközpontúsággal, melyben a munkahelyek, intézmények zöme a körúton belül található. Ahelyett, hogy a már tömegközlekedéssel, közmű- és úthálózattal ellátott rozsdaövezeteket írnánk újra, hagyjuk szétterülő lepénnyé válni Budapestet.”

Sok közpénz

A főtájépítész hozzáteszi: „Marha sok közpénzt visz el a rehabilitáció, de legalább a nemzet számára is hasznot hajt. Első körben ajánlom a Hajógyári-sziget déli részét, a Józsefvárosi pályaudvart és Rákosrendezőt. Mintának ott az Operaház Eiffel Műhelyháza, ami az Északi Járműjavító helyén épült meg. Európa nagyvárosaiban ilyenek történnek tömegével. Remek irány.”

Budapest 51 százaléka zöldfelület

Budapest zöldfelületeit a számok nyelvén jónak látja, de a zöldfelületek minősége nem kielégítő. Mint fogalmazott a főváros abból a szempontból nagyon zöld, hogy 51 százaléka zöldfelület. Abból a szempontból viszont nagyon nem zöld, hogy az az 51 százalék döntően magánterület, családi ház kertje, intézmények, munkahelyek parkja, állami erdő, magántulajdonú mező, szántó, valamint állami rozsdaterületeken gyarapodó bálványfaerdő.

Sok új park kellene

Közparkból csupán 6 négyzetméter jut egy fővárosi emberre, miközben a kérdést egészségügyi szempontból közelítő WHO ajánlása szerint 9 négyzetméter az optimum. „Mi azért küzdünk, hogy az évtized végére hatról 7 négyzetméterre emeljük az arányt, amihez 226 hektárnyi új közparkot kéne létrehoznunk.” – mondta.

Gyilkos vita

Budapesten gyilkos vita megy a pesti alsó rakpart autómentesítéséről, míg például a franciaországi Lyon ezen húsz éve túlesett, az emberek birtokba vették a partot. Bardóczi Sándor szerint Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter már azzal butaságot mondott, hogy a pesti és a budai alsó rakpart lezárásáról beszélt, miközben kizárólag a pestiről van szó, annak is egy bizonyos szakaszáról.

Üzenet az autósoknak

A főtájépítész a rakpart lezárása ellen hevesen tiltakozó autóklubhoz is szólt: „Az autóklubnak azt üzenem, hogy a pesti oldalon a kétezres évek eleje óta nem a rakpart, hanem a körgyűrű pesti szakasza a legnagyobb átmenő folyosó, egyben maga az alternatíva. A 90-es években azt hallgattuk a szakmában, hogy akkor lehet a pesti oldalon forgalmat csillapítani a belvárosban, ha majd teljesen elkészül az M0 körgyűrű pesti szakasza. Nos, elkészült.”

Nem hal meg a város pesti alsó rakpart nélkül

Bardóczi szerint volt két főpróbája is annak, hogy meghal-e a város a pesti alsó rakpart nélkül. „Az első még Demszky idején, amikor egyszerre épült a pesti és a budai alsó rakparton a főgyűjtőcsatorna, plusz lezárták a Margit hidat és a Szabadság hidat felújítás miatt, ráadásul készült a 4-es metró. Hat hónapig fennállt ez az állapot, az első pár héten valóban borzalmas dugók képződtek, ám az emberek apránként megtalálták az alternatívákat. Ez azt mutatja, hogy: változtatás nélkül a közlekedők attitűdje sem változik.

Működik a rendszer

Aztán a közelmúltban a vízfőnyomó-vezeték cseréje miatt egy teljes évre lezárta a főváros a pesti alsó rakpartot, miközben a metrófelújítás miatt rengeteg pótlóbusz nehezítette a városi közlekedést. A BKK szakemberei végig gyűjtötték az adatokat, modellezték a helyzetet, és arra jutottak, hogy ha nincs a buszpótlás, akkor a pesti alsó rakpart nélkül is működik a rendszer.”

Ahány kerület, annyi rendelet

Fővárosi közterületen 250 ezer fa van, nem fővárosi közterületen további közel egymillió, erdőben még négymillió. A magánterületi, kertben lévő fákról nincs összesítés. A magánterületi zöldfelületek ügyeit a kerületek szabályozzák. „Vicces, hogy minden egyes kerületnek van favédelmi rendelete, 23 kerületnek 23 féle. A fővárosnak azonban nem lehet átfogó rendelete. Ebbe a nagy üzemeltetők mindegyike, például a Főkert is beleőrül lassan, de hogy egységes fővárosi szabályozás szülessen, ahhoz a parlamentnek módosítania kéne az önkormányzati törvényt. Sose fogja.” – mondja Bardóczi Sándor.

Húgy a talaj alkotóeleme

A főtájépítész szerint a lakók is sokat tehetnek a fákért. A legfontosabb, hogy ne konyhasózzuk télen a járdát, ne dobjunk építési törmeléket a tövéhez, ne láncoljuk hozzá a biciklit és ne hagyjuk, hogy a kutya levizelje. „Berlinben megmérték, hogy egyes területeken egyetlen nap alatt húsz liter kutyapisit kap egy-egy fa. Egyik kollégám az Andrássy úti fapusztulás okát kutatva talajmintákat vett a Kodály körönd és az Oktogon között, és brutális nitrittartalmat tapasztalt, aminek forrása egyértelműen a kutyapisi. Azon a környéken a fák tövében a húgy a talaj egyik fő alkotóeleme.” – mondta a főtájépítész.

Autómentes Budapest

A Városháza előtti parkkal kapcsolatban Bardóczi Sándor úgy fogalmazott, hogy nem tudja mikor indulhat meg az építkezés, de szerinte, ha kész lesz. működni fog a park. Mélygarázst pedig azért nem terveznek alá, mert nem akarnak több autót. „A jövő az, hogy a belvárosban nem közlekedünk autóval. Hanem gyalogolunk és a közösségi közlekedést használjuk. A belvárosban világviszonylatban is jó a tömegközlekedés. A P+R-eket pedig én még a metróvégállomásokig se engedném be, csak az agglomerációba, azért hogy be se üljenek az emberek az autóba. Utána már nehéz őket kiszedni belőle. Inkább ücsörögnek a dugóban, és a másikat, meg a mindenkori vezetést szidják.” – tette hozzá Bardóczi Sándor. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Andrássy út – Fotó: BPK