Megtörtént az, amitől sokan féltek: a korábban tervezett 500 milliárd forint egyáltalán nem lesz elég a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez. Most kiderült, hogy újabb 20 milliárdot adtak a projektre. A gigaberuházást a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc cégcsoportja építi, a plusz pénzről szóló határozatot Orbán Viktor írta alá és tegnap este jelent meg a Magyar Közlönyben. Eredetileg úgy tűnt, hogy az agglomerációban élők jól járhatnak ezzel a fejlesztéssel, most azonban kiderült, hogy több, a vasútvonalhoz kapcsolt és beígért beruházás csúszhat.
Titkos szerződés
Eredetileg 10 évre titkosította a kormány az 500 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal építésének hitel dokumentumait. Az adófizetőknek kell ugyan visszafizetnie a kínai hitelt, ők mégsem tudhatnak róla semmit. Az egyik képviselő azonban kiperelte a szerződést, így van már némi információnk arról gigaberuházásról, amely a kritikusai szerint túl sokba kerül, feleslegesen eladósítja az unokáinkat is és végső soron az adófizetőknek nem sok haszna lesz belőle. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Újabb 20 milliárd
Csütörtök este kiderült, hogy az eredeti tervekhez képest bő húszmilliárd forinttal többe kerül a Budapest–Belgrád vasút fejlesztése, ez áll a Magyar Közlöny legfrissebb számában. Erről a kormány 1090/2023. számú határozata rendelkezik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá.
Felmerülő többletfeladatok
A döntést „a végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével” indokolják, amit a központi költségvetés terhére kívánnak finanszírozni. Eszerint a pénzügyminiszter és az építési miniszter feladata lett az, hogy a következő négy évben találjon a büdzsében 20,32 milliárd forintot. Már az idén majdnem hárommilliárd forintot kell erre a célra biztosítani – írja a Telex.
Módosítottak, töröltek beruházásokat
Az is kiderült, hogy a kormány több ponton hozzányúlt a tavaly áprilisban elfogadott műszaki tartalomhoz is, módosította vagy törölte az akkori „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények” lista több elemét, vagyis több beígért beruházás csúszhat, vagy talán meg sem valósul.
Építés helyett csak tervezgetés
A biztosról „talánra” módosult a Soroksár állomáson a peronaluljáró meghosszabbítása, Dunaharasztin a Határi úti különszintű közúti felüljáró építése. Az is érdekes, hogy az „építés” szót több helyen „tervezésre” cserélték. Ez jelentős változás, nem mindegy ugyanis, hogy az elkövetkező pár évben megépítenek valamit, vagy csak tervezgetik azt.
Talán megépül, talán mégsem
Erre a sorsra jutott az agglomerációba, Dunaharasztin a Temető úti közúti aluljáró építése, Dunavarsányban az 51-es és az 5202-es utak összekötése különszintű vasúti átvezetéssel Dunavarsány és Délegyháza határán, valamint Dunavarsány északi bekötő út megvalósítása.
Az sem épül, amit megígértek a választóknak
Lázár János építésügyért és közlekedésért felelős minisztertől mindenki megtanulhatta az elmúlt hónapokban, hogy a tervek semmit sem érnek ma Magyarországon, a kormány emberei által megígért fejlesztések tervét is egy tollvonással semmisítik meg, ha érkezik egy új miniszter. Ide kapcsolódik: Lázár János odacsapott az agglomerációs útfejlesztéseknek: kukázták a 11-es főút és a Páty-Telki út felújítását, de még a budakalászi elkerülő utat is – itt a teljes lista az áldozatokról
Zajvédő fal és katonai rakodók
Az, hogy a „települési igényekről” a helyi önkormányzatok mondtak le vagy a kormány a megkérdezésük nélkül, pénzügyi kényszer miatt döntött a változtatásról, nem derül ki a csütörtöki határozatból. Megjelent viszont két új tétel is a mostani rendeletben a korábbihoz képest: A vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia); Katonai rakodók megvalósítása Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon.
Kínai áruk szállításához kell
A Budapest-Belgrád vasútvonalat kínai hitelből magyar cégek építik. A kivitelezést Orbán Viktor barátjának, Mészáros Lőrincnek a cégei végzik. A vasútvonal azért fontos Kínának, mert a görögországi Pireusz kikötőjét már megvették, oda fognak érkezni a kínai áruval megpakolt hajók, majd ezen a vasútvonalon keresztül terítik az árut Európában.
1000 év alatt térül meg
Nemrég újságírok végigjárták a Budapesttől a pireuszi kikötőig azt a vasútvonalat, amin a Budapest–Belgrád-vonal is fekszik, hogy megnézzék, milyen úton jönnek majd a kínai áruval megpakolt tehervonatok. A szerbek elárulták, hogy a várt forgalomnövekedésből az számolható ki, hogy a beruházás csaknem ezer év, pontosabban 979 év múlva fog megtérülni. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Vasútépítés – Forrás. NIF Zrt.
