Az elmúlt napokban a dunai, és részben a tiszai vízgyűjtőkön területi átlagban is jelentős mennyiségű csapadék hullott, helyenként 60-80 mm.
Terelés
Több magyar folyón is árhullámra kell készülni a nagy esőzések miatt a napokban – figyelmeztet az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Az érkező vizet, ahol lehetséges, ott hullámtérbe fogják kormányozni, a Szigetközben például másodpercenként több mint 200 köbméter vizet engednek a tájba. Ez segíti a hullámtéri mellékágak feltöltődését, a vízi élővilág szaporodási feltételeit. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Szombaton lesz a csúcs
A Duna vízszintemelkedése Budapestnél szombaton tetőzik, az alsó rakpart szintje alatt bő 1 méterrel, 550 centiméteres vízállással.
Nem lesz sok eső
A szerda reggeli meteorológiai előrejelzés alapján a következő 5-6 napban további jelentős esőzésre már nem kell számítanunk, a komoly csapadékmennyiség ma hajnalig lehullott a Duna vízgyűjtőjén – írja a hvg. Területi átlagban 10 mm-t meghaladó csapadék a Sajó, a Hernád és a Zagyva vízgyűjtőjén várható még.
Másodtetőzés
A hét elején már voltak alacsonyabb tetőzések a magyar folyókon, azonban a vízgyűjtőkön leesett hétfői és keddi csapadék hatására a hét közepén és végén úgynevezett másodtetőzésekre kell számítani.
Készültség
A Dunán Nagybajcsnál az elsőfokú készültségi szintet megközelítő vagy azt elérő vízszint valószínű a hét második felében, míg Budapestnél egy hétvégi tetőzés várható, amely ugyan látványos lesz, a vízállás mégis várhatóan közel egy méterrel a rakpart szintje alatt marad.
Ez a helyzet a többi folyónál
A Rába Szentgotthárdnál már tetőzött szerda reggel. Lejjebb Körmendnél a II. fokot, a Murán pedig akár a harmadfokot is elérheti az árhullám. A Dráva folyón is érkezik egy árhullám, itt a magyarországi szakaszon a most következő napokban valószínűleg I. vagy II. fokú készültséget kell majd elrendelni, de ez nagyban függ a horvátországi erőművek működési rendjétől is.
Védvonalak működnek
A Sajón is várható vízszint emelkedés, a Zagyván és a Tarnán pedig akár a másodfokot meghaladó vízállás is előfordulhat, de ezekre a vízgyűjtőkre előreláthatóan még érkezik csapadék a következő 24 órában. A közlemény hangsúlyozza, hogy az érkező árhullámok a most következő 5-6 napban az állami védvonalak között maradnak.
Ez okozza az árhullámot
Minden árhullám más és más, kialakulásukban meteorológiai és hidrológiai tényezők együttes hatása érvényesül. A most levonult árhullámot – meteorológiai szempontból – döntőn négy egymás utáni nap jelentősebb csapadéka okozta; rendkívüli voltához nyilván hidrológiai tényezők is hozzájárultak, például a mellékfolyók egyidejű áradása – írja a met.hu.
10 évvel ezelőtti árvíz
Sokak emlékezetében élénken élhet – 10 évvel ezelőtt a tavaszi esőzések okozták a zöld árt, ekkor a Duna június 9-én 891 centivel tetőzött. Hiába az 1938-as évhez hasonló vízszint, ez a város belső területeit már abszolút nem fenyegette. Az operatív árvízvédelmi feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek látta el, több helyen is szükség volt a városban a kiépített védművek megerősítésére, homokzsákból falak emelésére, és a Margitszigetet pedig egy jelentős darabon speciális tömlős, mobil árvízvédelmi eszközzel védték meg.
Így zajlott a védekezés
Észak-Budán volt még szükség jelentős plusz védelmet emelni, itt a Királyok útja–Nánási út vonalában húzódó magasság- és szelvényhiányos védművet mentett oldali támasztótöltéssel erősítették meg 1780 méternyi hosszon. De az észak-pesti oldalon is hasonló beavatkozásra volt szükség – derült ki Palkó György és Rácz Tibor Védekezés a 2013. évi rekord árvíz ellen Budapesten című cikkéből. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: A Duna Budapesten
