Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek, az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket.
„Kudarcos államosítási kísérletek”
„Milyen jó, hogy a nyáron nem fogadtuk el az állam „visszautasíthatatlan” ajánlatát, és nem adtuk oda lényegében ingyen az érdiek vagyonát, az Érden is szolgáltató vízművet a kormánynak. Nem csak azért, mert rossz helyen lenne az államnál: az elmúlt évek államosítási kísérletei (pl. oktatás, kórházak, építéshatóság stb.) mind kudarcosak” – írta közösségi oldalán Csőzik László polgármester.
Corleonét idéző ajánlat
„Hanem azért sem adtuk, mert olyan ajánlatot kaptunk, ami Michael Corleonét vagy Tony Sopranót juttatta eszembe. Adjunk oda mindent, amit az utóbbi évtizedekben kiépítettünk, fejlesztettünk – csöveket, víztornyot, szivattyúkat, tulajdonrészt a rendszert működtető cégben stb. –, cserében idén pár millióval segítenek enyhíteni a pénzügyi gondokat” – tette hozzá.
Inkább napelemerőművet építenek
„Arról pedig egy szó sem esett, hogy mi lesz jövőre, pedig az energiaválság, az árak berobbanása nem áll meg szilveszter éjjelén” – folytatta a város vezetője. – Egy szó, mint száz – miközben hivatali elődöm, T. Mészáros András azt követelte a közgyűlésben, hogy adjuk át az önkormányzat vagyonát –, mi nemet mondtuk erre a „kiváló” ajánlatra. Sőt, úgy döntöttük: tőkét emelünk és napelemerőművet építünk, hogy lefaragjuk a vízmű rezsiszámláját. És most kiderült, milyen jól tettük: minden jel szerint óriási bukta ez az államosítási kísérlet is” – zárta gondolatait a polgármester – számolt be róla az erdmost.hu.
Megfeneklett a próbálkozás
Megfeneklett az a kormányzat által integrációs folyamatnak elnevezett államosítási törekvés, amelynek keretében az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókat megkísérelték az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. ellenőrzése alá vonni írta meg a 24.hu.
Mindössze 30 százalék mondott igent
A nyár folyamán és az ősz elején a Nemzeti Vízművek képviselői még nagy vehemenciával igyekeztek meggyőzni a helyhatóságokat, adják át a társaságnak a rezsiárrobbanás miatt csődközeli helyzetbe került, működőképességük határára érkezett vízműcégeket. Ehhez képest a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége adatai szerint mostanáig az érintett önkormányzatok mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát 100 százalékban átruházzák az NV-re.
Nincs koncepció
Az állami cég ajánlata arról szólt, hogy a települések térítésmentesen adják át a vízműcégek minden eszközét azzal, hogy a Nemzeti Vízművek a szolgáltatói tevékenységét is átveszi és fenntartja. Az NV, illetve rajta keresztül a kormány részéről azonban semmilyen koncepció nem körvonalazódott, hogy mit kezdenének a vízműcégekkel, továbbá egyetlen fillér költségvetési forrást sem helyeztek az integrációs terv mögé.
Nem adják önként
A tárgyalások folyamán számos nagyváros (így Budapest, Szeged, Pécs és Szombathely) vezetése üzente azt, hogy önként nem adja át a legfontosabb infrastruktúráját, míg számos fideszes vezetésű önkormányzatnál mondták azt, hogy csak pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalások biztosításával, meghatározott feltételekkel egyeznek bele az államosításba.
2012 óta nem tudnak díjat emelni
A hazai víziközmű-szolgáltatóknál immár tíz éve ugyanaz a bevételi struktúra: a rezsicsökkentés miatt befagyasztották a víz- és csatornadíjakat, így a cégek 2012 óta nem tudnak díjat emelni. Ráadásul meg kell fizetniük a vezetékadót is. A cégek bevételei korábban is csak a működésre, illetve a legszükségesebb karbantartásokra, javításokra voltak elegendők, a speciális szaktudású munkaerő megtartására azonban már sok esetben nem.
Tragikus helyzetben a csatornarendszer
Az önkormányzati vízi- és csatornaközmű-szolgáltatók nagy része legkésőbb jövő március-áprilisra fizetésképtelen lesz, ha nem tesznek beléjük pénz, mert ebben az ágazatban a vízdíjon felül egyéb mással nem lehet keresni. A víziközmű-ágazat az akut pénzügyi gondokon felül felül egy súlyos, évtizedes problémát is görget maga előtt. A Századvég tanulmányában megállapították, hogy a hazai ivóvízellátó rendszerek 56 százaléka túlnyomóan kockázatos, további 30 százalékuk pedig kockázatos minősítésű.
Évi 150 milliárd kellene
A közel 100 ezer kilométernyi vízvezeték-hálózat 45 százaléka a műszakilag hasznos élettartamán túl van, az egészséges ivóvíz 20–40 százaléka pedig a hálózati veszteség miatt egyszerűen nem jut el a fogyasztókhoz. Az ágazati becslések szerint tízéves távlatban éves szinten 150 milliárd forintot kellene csak a rendszerfejlesztésre és karbantartásra fordítani ahhoz, hogy legyen Magyarországon megfelelő ivóvízellátás. Ezt azonban csakis hazai forrásból lehetne finanszírozni, mert az unió ivóvízfejlesztések esetén megköveteli a gazdasági fenntarthatóságot.
Kiemelt kép: Csőzik Lászó, Érd polgármestere. Fotó: archív
