A gödi CBA Prímától pár sarokra a főutca túloldalán van a rejtélyes múltú Gödi feneketlen-tó. A különös képződményhez lázadások, kézlefagyás és még Ferenc Jóska is kapcsolódik. Na de milyen mély a Gödi feneketlen-tó? Mindjárt kiderül!

Kellemes hely egy jó kikapcsolódásra, autóval, gyalog és bringával is könnyen megközelíthető a Gödi Feneketlen-tó. Békés horgásztónak látszik, pedig a múltja a magyar kapitalizmusról és a sanyarú sorsú gyári munkások életéről mesél. A tó partján egykor egy téglagyár működött, a tó helyén pedig egy száraz agyagbánya volt, innét származott a Budapest építéséhez eladott téglák alapanyaga, az agyag.

Segített Ferenc Józsefnek

A téglagyár tulajdonosa a német származású Floch család volt. Első bányájuk a Göd melletti Sződligeten működött. A család magyar ágának alapítója Floch Henrik János az 1800-as évek elején Ausztriában született, majd áttelepült Magyarországra. Pénzügyi tanácsos volt, Ferenc Józseftől kitüntetést kapott, a gödöllői királyi uradalom megszerzése kapcsán, majd megvette Sződnél azt a területet, ahol a téglagyárat felépítette.

Ügyes bizniszmen

Jó érzékkel látta, hogyan változik a világ, a gyerekeit drága európai iskolákban taníttatta, meg is lett az eredménye, mert a fia Floch Alfréd ügyes vállalkozó lett, megannyi társadalmi rang mellett Pest megye tiszteletbeli főszolgabírója, a vármegye törvényhatóságának igazgatósági tagja. Jó kapcsolatai voltak a sajtóval is, az egykori Váci Napló csak jót írt róluk; sokat tettek a környékért, adományoztak – és hasonló cikkek jelentek meg a családról.

Életveszélyes gyár

Közben a téglagyári munkások nagyon keveset kerestek, a munkájuk életveszélyes volt. A helyi anyakönyvek tanúsága szerint sok munkás nagyon fiatalon lelte halálát a téglavetőben. Balesetveszélyes volt a téglagyár minden része és a higiénés körülmények is hiányosak voltak.

Lázadás

Történt egy munkáslázadás is, hiszen annyira keveset kaptak a melósok, hogy ruhát sem tudtak maguknak venni, egyikőjüknek lefagyott a keze, amikor hazafelé ment télen. A gödi munkáslázadások továbbgyűrűztek az országban, aztán jött a Tanácsköztársaság, majd annak leverése, de az már egy másik történet.

Pecások a Gödi feneketlen-tónál

Milyen mély a Gödi feneketlen-tó?

Szerencsére a Gödi feneketlen-tóról vannak korabeli, az 1900-as évek elején készült fotók, amikor még száraz bányagödör volt. A képen jól látszanak a munkások, és az is, hogy a gödörben akár három ember is elfért volna egymás vállára állva, ebből az következik, hogy a feneketlen tó mélysége 6 méter körül lehet.

A helyi történetmesélők szerint egy talajvízbetörés öntötte el, utána lett a bányagödörből tó. Állítólag ma is vannak a mederben és körülötte források. A talajvízbetörést nem nehéz elképzelni, hiszen a gödör alig 50 méterre van a Duna medrétől, így a víz tényleg könnyen elönthette.

A kellemes kirándulóhelyet tehát a Budapest robbanászerű fejlődésében bizniszt látó gyáriparos családnak köszönhetjük, akik egyébként sok mindent építettek és sokat tettek Göd környékéért.

Fotók: BudaPestkörnyéke.hu