Építési engedélyt kapott az új Duna-híd, vagyis a Galvani-híd – erről számolt be az egyik alvállalkozó a közösségi oldalán. Bár az engedély megvan, a Galvani-híd tényleges megvalósításáról csak a későbbiekben fog döntés születni.
Alvállalkozó jelentette be
A hírt az egyik alvállalkozó cég osztotta meg a Facebook-oldalán, és arról is beszámolva, hogy időközben milyen változtatásokon ment át a híd terve. „Időközben a tendertervek is elkészültek, leszállítottuk, így a híd tender szintű tervezése befejeződött. A híd acélszerkezetű, acél a pilon, a merevítőtartó és természetesen a ferdekábelek is. A teljes acélszerkezet 3D-ben, Teklában lett modellezve” – írják az oldalukon.
Átkelő Csepel és Buda között
A CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. a Buro Happold és az UN Studio alkotta tervezői konzorcium alvállalkozójaként vett részt a projektben. Amennyiben a hidat végül valóban megépítik, nagyon hosszú, sok évtizedes tervezés után épül átkelő Csepel és a budai kerületek között – írja a hvg.
Így néz ki a híd a látványterven:
Ezért lenne szükség az új hídra
A Duna belvárosi szakaszán csaknem kilométerenként van egy híd, miközben a Duna alsóbb, Csepelt is magában foglaló szakaszán több mint 10 kilométer hosszan nincs épített átkelési lehetőség. A híd szükségessége a főváros gyűrűs-sugaras rendszerű úthálózati elrendezéséből is értelemszerűen adja magát, az Új Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat megépítésével születhet meg Budapest új körútja. A Galvani-híd a Lánchídon, Erzsébet hídon és Szabadság hídon 30, a Petőfi hídon 10 százalékos forgalomcsökkenés elérését segítené elő. „A Galvani-híd tényleges megvalósításáról csak a későbbiekben fog döntés születni” – mondta Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára.
Pereskednek
Ahogy a Budapestkörnyéke.hu hírportálon júniusban beszámoltunk róla, perre ment a főváros, mivel indoklásuk szerint a Pest Megyei Kormányhivatal a Galvani híd környezetvédelmi engedélyének megadása során több fontos szempontot is figyelmen kívül hagyott. A Pest Megyei Kormányhivatal hatásvizsgálata a Főváros szerint több ponton hiányos, például azért, mert csak a projekt első, Fehérvári úti csomóponttól a Gubacsi úti csomópontig tartó szakaszának közvetlen környezeti hatásait vizsgálta, de a Gubacsi út és az Üllői út közötti szakasz kritikus környezeti hatásaira nem tért ki.
Durva zajszennyezés
A közlemény szerint aggályos lehet az is, hogy a Galvani út mentén lakónegyedekkel beépülő új városi területrész, továbbá a már meglévő, Fehérvári út – Tétényi út közötti védendő lakóépületek is még erősebb zajszennyezésnek lennének kitéve.
Kérdéses a nyomvonal
Jelenleg nem ismert a pontos nyomvonal és az érintett kerületek részéről nincs még megállapodás sem a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, sem a projektet előkészítő Nemzeti Közlekedési Központtal. A Főváros nem látja biztosítottnak, hogy garantáltan megépül a II. szakasz, mely esetben a tervezett híd pesti oldalán egyelőre felmérhetetlen – és a beruházó által nem is modellezett – zaj- és levegőszennyezés érheti az ott élő több tízezer budapestit.
Új hidakra szükség van
A Főváros vezetése a közlemény szerint nem vitatja, hogy Budapestnek szüksége van új hidakra, hiszen délen és északon is vannak olyan terjedelmes útszakaszok, ahol nem lehet átkelni a Dunán. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy miképpen és milyen feltételekkel, illetve milyen mélységű társadalmi és szakmai egyeztetéseket követően épül meg egy ilyen új híd, amely aztán hosszú távon és visszafordíthatatlanul megváltoztatja az érintett területek forgalmi, környezeti viszonyait – írják.
Vita a híd körül
A Budapestkörnyéke.hu hírportál korábban írt arról, hogy a Városháza részéről többen megkérdőjelezték a Galvani híd építésének szükségességét, illetve azzal vádolták a kormányt, hogy a belvárosi forgalomcsillapítást nem a híddal, hanem dugódíjjal akarja megoldani.
Összehangolt egyeztetések kellenek
Vitézy Dávid korábban arról írt, hogy a Galvani híd megépítése csak akkor lehet sikeres és csak akkor tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha valamennyi fejlesztésben érintett szereplő, a kormány, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok sokéves, összehangolt erőfeszítéssel teljesítik mindazon vállalásaikat, amelyek szükségesek a kitűzött célok eléréséhez.
Optimális feladatmegosztás
A Budapestkörnyéke.hu hírportálon is olvasható véleménycikk szerint a kormány a megfelelő műszaki kialakítással tervezteti és építi meg az infrastruktúrát. A főváros kidolgozza és a híd átadásának napján bevezeti a szükséges forgalomcsillapító intézkedések komplex rendszerét. Az érintett kerületek pedig megalkotják a híd és az új körút mentén elterülő városrészek élhető jövőképét, majd azt a településrendezési terveikben megjelenítve észszerű keretek között tartják és irányítják a rozsdaövezetekban tevékenykedő ingatlanfejlesztők aktivitását – írja Vitézy Dávid. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Galvani-híd látványterve
