Az elmúlt napokban a Városháza részéről többen megkérdőjelezték a Galvani híd építésének szükségességét, illetve azzal vádolták a kormányt, hogy a belvárosi forgalomcsillapítást nem a híddal, hanem dugódíjjal akarja megoldani. Vitézy Dávid a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója a Telexen megjelent véleménycikkében elmagyarázza miért van szükség a hídra és mi kell ahhoz, hogy a híd átadását követően valóban csökkenjen a belvárosi forgalom.

Elővárosokból eredő probléma

Budapest közlekedési problémái ma leginkább az elővárosaiból erednek – írja Vitézy Dávid, majd így folytatja: Míg a fővároson belül 10-ből 6-an tömegközlekednek, addig az agglomerációból ingázók körében már csak tízből hárman választják a közösségi közlekedést. Ezen kell változtatni. Jelenleg tehát sajnos nem az a reálisan előttünk álló dilemma, hogy miképp csökkentjük az autók számát, hanem az, hogy a növekedést hogyan tudjuk megállítani. Hogy illik ebbe a képbe egy új híd? A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva tudod elolvasni

Kopmakt város

A kompakt város víziója lényegében a város megállíthatatlannak tűnő szétterülésének lefékezése. Minden, amire akkor gondolunk, amikor azt mondjuk: sétálható, emberléptékű, zöld és megfizethető lakónegyedeket szeretnénk, helyben elérhető szolgáltatásokkal, jó tömegközlekedéssel és az ezek fenntartásához szükséges laksűrűséggel. Nem elnéptelenedő és elturistásodó belvárost. És végképp nem kizárólag autós életmóddal összeegyeztethető szétterülő kertvárosokat. NE HAGYD KI EZT A CIKKET: Vitézy Dávid: Nem fenntartható egy olyan lakópark, ahol egy család 2 autó nélkül nem tud élni

Köszönjük a napi 335 ezer érdeklődő olvasónknak, hogy a BudaPestkörnyéke.hu Magyarország TOP legolvasottabb hírportáljai közé került. Részletek itt. Közben a holnapi és mai programajánlónkat ide kattintva éred el!

 

 

Rozsdaövezetek

Budapest legértékesebb, védendő történelmi értékekkel teli belvárosát körbeöleli egy jelentős nagyságú, de jórészt használaton kívüli, üres és lepusztult rozsdaövezet, volt ipari és felhagyott vasúti hektárok tucatjaival. Csak a budapesti pályaudvarok környékén terjengő, mára felhagyott vágányok és rendezőpályaudvari területek több helyet foglalnak el, mint egész Terézváros. EZT IS OLVASD EL: Újbuda megtelt, a lakópark-hegyek miatt kiakadtak a civilek, az önkormányzat pedig már sok mindent másként csinálna

A rozsdaövezetek a város aranytartalékai

Ezek olyan tartalékterületek, amelyek egyébként jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, közel vannak a központhoz. A rozsdaövezet a város aranytartaléka. Ha Budapest környékére a jövőben költöző ember ide, Józsefvárosba, Ferencvárosba, Kelenföldre költözne be az új építésű gyáli, monori, dabasi, csömöri, gödi, piliscsabai, érdi kertesházak helyett, akkor lényegesen nagyobb esély lenne arra, hogy ők kerékpárral, villamossal, metróval járjanak dolgozni, és ne autóval.

Nem a belvárosi forgalmat támogatja

A Galvani-híd és a kapcsolódó úthálózata gyűrűs kapcsolatot jelent, azaz nem a belvárosba történő bejutást, hanem a Hungária körúton kívüli kerületek között történő közlekedést támogatja elsősorban. Az egyébként is beáramló gépjárműforgalom számára teremt hatékonyabb, rövidebb utat, nem általában az autós bejárást támogatja. IDE KAPCSOLÓDIK: Repüld körbe a szép új Duna-hidat és mondd el a véleményed az odavezető utakkal kapcsolatban

Újratöltődik forgalommal

Ismerjük világszerte a példákat: ha egy utat kibővítünk, hamar kialakul rajta újra a dugó. Budapesten is volt már példa erre körgyűrűs fejlesztéssel: az M0 keleti szektorának átadása érezhetően, egyik napról a másikra juttatta levegőhöz Budapest belvárosát és csökkent a torlódás minden főbb belvárosi útvonalon. Aztán a forgalom szépen, hónapról hónapra újratöltötte a felszabaduló kapacitásokat és újratermelődtek a belvárosi torlódások. Ezt a hibát nem szabad elkövetni a Galvani híd átadásakor.

Forgalomcsillapító intézkedések

Valós tehát az a problémafelvetés, hogy a Galvani híd létrejötte révén tehermentesített belsőbb hidak (Petőfi, Rákóczi) idővel „újratöltődhetnek” autóval. Ezért van szükség arra, hogy belvárosi forgalomcsillapító intézkedések bevezetése kísérje a híd átadását, lehetőleg ugyanaznap. De ez visszafelé is igaz: éppen a Galvani híd megépítése teremti meg a lehetőségét annak, hogy ezek az intézkedések súlyos érdeksérelmek – és az ebből fakadó politikai kockázatok – nélkül meghozhatók legyenek.

Ingatlanspekuláció

A Galvani híd megépítését ellenzők szerint ingatlanspekuláció az, hogy a híd várhatóan katalizálja a körúttal szomszédos, jelenleg kihalt és üres barnaövezeti, felhagyott ipari területek beépülését, és kritizálják a már ma is látható sűrű beépítéseket Újbudán és Ferencvárosban. Ugyanakkor más megszólalásaikban a zöld várospolitika és a fenntarthatóság jegyében a kompakt város híveként hirdetik a barnamezős területek megújításának szükségességét. IDE KAPCSOLÓDIK: Kizárólag az oligarchák és az olimpia miatt nyomja a kormány a Galvani híd építését – állítja a Városháza

Kormány, főváros, kerületek összehangolása

A Galvani híd megépítése csak akkor lehet sikeres és csak akkor tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha valamennyi fejlesztésben érintett szereplő, a kormány, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok sokéves, összehangolt erőfeszítéssel teljesítik mindazon vállalásaikat, amelyek szükségesek a kitűzött célok eléréséhez.

Mindenki végezze el a feladatát

A kormány a megfelelő műszaki kialakítással tervezteti és építi meg az infrastruktúrát. A főváros kidolgozza és a híd átadásának napján bevezeti a szükséges forgalomcsillapító intézkedések komplex rendszerét. Az érintett kerületek pedig megalkotják a híd és az új körút mentén elterülő városrészek élhető jövőképét, majd azt a településrendezési terveikben megjelenítve észszerű keretek között tartják és irányítják a rozsdaövezetekban tevékenykedő ingatlanfejlesztők aktivitását.

Közös munka, közös cél

Ez a közösen vállalt munka és a célok iránti kölcsönös elköteleződés teremtheti meg a feltételeket ahhoz, hogy a Galvani híd a főváros és térsége hosszú távú fejlődését szolgálja – írja véleménycikkében Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva tudod elolvasni

Kiemelt kép: Vitézy Dávid és a Galvani híd látványterve – BPK-montázs