Az adásvételi szerződéseknél a foglaló mindig kényes kérdés. Sokan nincsenek tisztában azzal, kinek, mikor kell fizetni és az milyen esetekben jár vagy nem jár vissza. Ebben a dzsungelben vág utat nekünk a BudaPestkörnyéke.hu jogi szakértője az ingatlanügyekben jártas dr. Bacskó László ügyvéd.

Mely esetekben követelheti vissza a vevő a foglalót?

A kérdés megválaszolásához a foglaló legalapvetőbb jogi természetét szükséges tisztázni: Ha szerződés meghiúsulásáért a vevő felelős, az eladónak átadott foglalót elveszíti. Ha az eladónak felróható a szerződés meghiúsulása a kapott foglaló kétszeres összegben jár vissza a vevőnek. Egyértelműen visszajár a foglaló a vevőnek akkor is, ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyikért egyik fél sem felelős. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Két fontos helyzet

Összegezve tehát, két helyzetet kell vizsgálat alá vetnünk, amikor a foglaló visszajárhat a vevőnek: egyrészt, amikor az adásvételi szerződés az eladó hibájából nem teljesül; másrészt, amikor egyik fél sem hibás azért, hogy kútba esett a szerződés.

Napi 300 ezer érdeklődő olvasó! A BudaPestkörnyéke.hu a 11. legolvasottabb hírportál lett Magyarországon. Részletek itt. Közben ne hagyd ki a napi programajánlatunkat sem, mert Budapesten és környékén mindig történik valami. Ide kattintva megnézem a friss programokat.

 

 

Visszajár-e a foglaló, ha a vevő nem kap banki hitelt?

Azt a kérdést kell helyesen megválaszolni, hogy felelős-e a vevő azért, ha amiatt nem tudja megfizetni a vételárat, mert nem kap hitelt a banktól. Általában tehát kijelenthető, hogy nem lehet megfelelő kimentési indok a vevő oldalán, ha teljesítéshez szükséges összeghez nem jut időben hozzá, függetlenül attól, hogy az összeg bankhitelből vagy bármilyen más forrásból származik-e. Tehát általában ilyen esetben a vevőnek nem jár vissza a foglaló, az eladó megtarthatja annak összegét.

Másként is megállapodhatnak a felek

Nincs akadálya azonban annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg a szerződésben, hogy a foglaló visszajárjon, ha a vevő nem kap hitelt. Köztes megoldás lehet, ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a foglalónak csak egy részét köteles ilyen esetben az eladó visszafizetni.

Visszajár-e a foglaló, ha az eladó eláll a szerződéstől?

Fontos tisztázni, hogy az eladónak nincs olyan jogszerű lehetősége, hogy meggondolja magát és indok nélkül elálljon az adásvételi szerződéstől. Amennyiben az eladó úgy nyilatkozik, mégsem óhajtja teljesíteni a szerződésben vállaltakat, akkor az jogi értelemben nem elállásnak, hanem a teljesítés jogosulatlan megtagadásának minősül. Ebben az esetben az eladó dönti el, hogy ragaszkodik-e továbbra is a szerződés teljesítéséhez vagy eláll a szerződéstől. Igen, nem elírás, a szerződéstől ebben az esetben a vevő jogosult elállni, saját belátása szerint. Ha a vevő az elállás mellett dönt, a foglaló értelemszerűen visszajár, illetve a vevő a foglaló kétszeresét követelheti az eladótól.

Mekkora összegű foglaló jár vissza a vevőnek, ha az ingatlan tehermentesítése meghiúsul?

Egyértelmű, hogy köteles az eladó visszafizetni a foglalót, ha nem tudja tehermentesíteni az ingatlant. Komplexebb kérdés, hogy a foglaló kétszerese is jár-e a vevőnek ebben az esetben.

Ebben az esetben kérheti a vevő a foglaló kétszeresét

Amennyiben a tehermentesítés azért marad el vagy késik, mert az eladó elmulasztotta visszafizetni a hitelt vagy benyújtani a megfelelő helyre a teher törlésével kapcsolatos iratokat, akkor egyértelmű, hogy a vevő a foglaló kétszeres összegét követelheti az eladótól.

Nem kérhet a vevő kétszeres foglalót, ha a hivatal hibázik

Amennyiben a tehermentesítés nem az eladó linksége miatt csúszik, hanem például a földhivatal nem tartja be a rá irányadó jogszabályi határidőket, a bank hibás okiratot állít ki vagy nem adja ki a megfelelő okiratokat, úgy az eladó mentesülhet a felelősség alól. A témáról bővebben a Bacskó Ügyvédi Iroda cikkére kattintva olvashat.

Jogi szakértőnk összes, hasznos tanácsát itt lehet megtalálni!

bacsko-laszlo-ugyved
Dr. Bacskó László, ügyvéd – Fotó: bacskougyved.hu

Két évtizedes szakmai múlt

Dr. Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda alapítója. Ügyvédi Irodája azt a piaci rést igyekszik elfoglalni, ami a „klasszikus” jogi szolgáltatásokat nyújtó kis ügyvédi irodák és a nemzetközi ügyvédi irodák által megszólított piaci szegmens között húzódik. Közel két évtizedes szakmai múlttal a háta mögött a morálisan is felelős jogi képviselet ideáját vallja magáénak. Ügyfeleiben elsősorban azt igyekszem tudatosítani, hogy adott jogügyletnek vagy jogvitának milyen kedvezőtlen kimenetelei merülhetnek fel. Képviseletet csak akkor vállal, ha meggyőződött arról, hogy az ügyfél döntése nem pusztán érzelmi megfontolásokon alapul, és az említett negatív eshetőségek teljes tudatában is kitart elhatározása mellett.

Megfelelő képviselet

Az agglomerációt is jól ismerő ügyvéd hisz abban, hogy az ügyfél jogvitában való képviselete során a megfelelő alkupozíciók kialakítása több mint jogi kérdés. Perdöntő lehet a hatékony tárgyalási stratégia és a személyiség meggyőző ereje is. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: illusztráció