Mikor tesz jót a szülő a gyerekkel? Pszichológusok és érdi pedagógusok mesélnek arról, hogy mi vár az óvodából kilépő gyerekekre az iskolában és mi mindent tehetnek a szülők annak érdekében, hogy a gyerekeknek ne legyen megrázkódtatás a suli.
A magyar gyerek soha nincs ott, ahol van – az óvodában az iskolába készül, az alsó tagozaton a felsőre, a felsőn a középiskolára, a középiskolában az egyetemre. Az óvoda arra való, hogy az óvodás korú gyerek számára a legkedvezőbb környezetet megteremtse.
A legfejlesztőbb tevékenység a játék
A magyar óvodai alapprogram is leszögezi, hogy az óvodás gyerek legfejlesztőbb tevékenysége a játék, méghozzá nem a játékos tanulás vagy a fejlesztő játék, hanem a szabad játék –mondja Vekerdy Tamás pszichológus az ovonok.hu oldalnak. Hozzáteszi: majdnem ugyanilyen fontosságú a mindennapos mese. Aki minden nap hall mesét, annak anyanyelvi fejlettsége az iskolába lépés idejére másfél évvel előzheti meg azt a gyerekét, aki nem, vagy csak rendszertelenül hall mesét. És az anyanyelvi fejlettség a biztos gondolkodás alapja. Fel akarod készíteni a gyerekedet az iskolára? Mesélj neki, de vigyázat! A látott mese, nem mese!
Az érdi óvodások 30 százaléka marad az oviban
Szénásiné Mészáros Mára, az Érdi Kincses Óvoda vezetője azt mondta az Érdmost.hu oldalnak, hogy a nagycsoportosoknak átlagosan 30 százaléka marad vissza még egy évet az óvodákban. Azok a gyerekek, akik megkezdhetnék az iskolát, mert augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket, két formában maradhatnak még egy évet az óvodában: óvodavezetői felmentéssel, ez a nyári születésűekre vonatkozik, illetve a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján kaphatnak felmentést az iskolakezdés alól.
A gyermek a játékkal és a mesével fejlődik
Szénásiné elgondolkodtatónak tartja ezt a problémát – meséli a lapnak. Azért is fontos kérdés ez, mert a pszichológusok is külön véleményen vannak. „Vekerdy Tamás például azt mondja, hogy az iskoláskor egy évvel való eltolásával nem veszít, hanem nyer egy évet a gyerek a játék számára, mert szerinte egy hat éves gyermek a játékkal és a mesével fejlődik.
Kudarcélmény lehet a gyereknek a halasztás
A másik nagy pszichológusunk, Vajda Zsuzsanna szerint a visszatartás pozitív hatása nem egyértelmű, hiszen a hat év körüli gyermekek nagy része képességeik alapján alkalmasak lennének az iskolakezdésre, és a halasztás kudarcélményt jelent a számukra, tehát nem hogy javítaná, hanem rontja önértékelésüket a későbbiek folyamán.
Nincs dolgozat az első évben
Vargáné Balogh Erika, az Érdligeti Általános Iskola igazgatója szerint évek óta az a tapasztalat, hogy a tanköteles gyerekek 30-40 százaléka marad még egy évet óvodában – mondta az Érdmost.hu oldalnak. Az általános iskola 1. osztályának kezdeti időszaka, általában az első két-négy hónap az előkészítéssel telik. „Azt, hogy dolgozat ki sem ejtjük a szánkon: felmérések, tudáspróbák vannak és szöveges értékelés, az osztályzatokat csak 2. tanév 2. félévében vezetjük be,” magyarázza az intézményvezető.
„A tanítók látják, hogy mikor lanyhul a figyelem a tanórán, hiszen az azért mindenképpen nagy váltás a gyereknek, hogy heti 25 órája van. Épp ezért nem kell 45 percig egy helyben ülve feszülten koncentrálnia, a tanítók az igényekhez igazodva, rugalmasan vezetik le az órákat, ha kell meg-megállva, mozgással, játékkal töltik ki azt.” – meséli Vargáné a lapnak.
Az első osztály eleje az előkészítésről szól
Forrainé Csernyák Andrea, az Érdligeti Általános Iskola pedagógusa is azt részletezte a helyi weboldalon, hogy az 1. osztály kezdeti időszaka egyfajta előkészítő, amikor a tanítók felmérik, mennyire tájékozottak a tanulók, ismerik-e a térbeli és időbeli viszonyokat, mert az írást addig nem lehet elkezdeni, amíg nem tudják, hogy melyik a jobb, melyik a bal kéz. Mindezt persze egyáltalán nem vérengzős számonkérésekkel, hanem játékosan, feladatlapokkal. Ebben az időszakban maga a tanóra 20-25 perc szokott csak lenni, és az idő többi részét mondókákkal, énekekkel, játékokkal, közös szabad foglalkozásokkal szokták kitölteni.
Írás, olvasás előkészítése
Az írást rengeteg finom motorikus feladattal szokták bevezetni: gyöngyözéssel, gyurmázással, hogy erősödjenek a gyerekek ujjai. Az olvasást történetek elmondásával, mesék elmesélésével szokták összekötni, és motiválni a tanulókat, hogy látod, majd milyen jó lesz, ha a betűket is megtanuljuk, és ezeket ti is el tudjátok olvasni. Matekból sok-sok képet kötnek össze, hogy a számfogalom kialakuljon, és először csak 5-tel szoktak elkezdeni számolni.
A hat évesek várják a sulit
Mindez tehát egyáltalán nem úgy hangzik, mint ha félni és félteni kellene a gyerekeket az iskolától, az iskolakezdéstől. Az iskolapszichológus is ezen a véleményen van, azaz azt mondja, hogy a hat éves gyerekek feszülten, izgalommal várják azt a kihívást, amit az iskolakezdés rejt számukra, és amit már meg tudnak oldani – életkori sajátosságaiknál fogva. Sőt, a pedagógusok és a szülők segítségével nagy örömmel szokták megélni ezt a változást.
A szülő nagy felelősége az első hat évben…
„Minden azon múlik, hogyan telt az első hat-hét év. A gyerek érzelmi biztonságban van-e? Vagyis marháskodtak-e vele, dögönyözték-e, csiklandozták-e, mondtak-e neki mondókákat, énekeltek-e neki, stb. Megtanult-e személyes érzelmeket kapni, elfogadni és viszonozni. Aki ezt tudja, az védve megy be az iskolába, aztán később a kamaszkorba.” – mondta Vekerdy Tamás a koloknet.hu oldalnak.
Mi szülők is sokat tehetünk azért, hogy „strapabíró” iskolást neveljünk, ugyanis az élet első hat éve alatt kialakult érzelmi biztonság, bizalom, szoros kötődés meghatározza a gyerek külső ingerekkel, elvárásokkal, szorongató körülményekkel szembeni ellenálló képességét. Egyáltalán nem közömbös, hogy a kisiskolás milyen batyuval indul az első osztályba, netán már többször, akár óvodában, akár szüleitől hallotta a dorgáló megjegyzéseket: „Mi lesz veled az iskolában, ha nem vagy képes fél órát egy helyben ülni! Ott aztán nem lesz játék, idétlenkedés!” A gyereknek éreznie kell a biztonságot, ez a legfontosabb feladatunk szülőként.
