Az orosz megszálló erők szabadon engedték az elfoglalt csernobili atomerőműben rekedt ukrán szakemberek egy részét, számolt be róla a BBC.

Február 24-én foglalták el

Mint ismert, s ahogyan arról a BudapestKörnyéke.hu is beszámolt az oroszok még február 24-én foglalták el az erőművet, akkor 200 alkalmazottat és az ukrán nemzeti gárda katonáit fogságba ejtették. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kapcsolódó:

Putyin hadseregének megszállása óta nem történt műszakváltás a csernobili atomerőműben, 210 dolgozó él fogolyként a reaktorban, a NAÜ aggasztónak tartja a helyzetet

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

64-en szabadultak ki

Egy idő után ugyan azt megengedték, hogy estére hazamenjenek, azonban a biztonságukat garantálni nem tudták. A most kiszabadult 64 alkalmazottat 46 önkéntes váltja. A munkások egyébként már egy hete abbahagyták a munkát, annyira kimerültek. Élelmük is alig volt, rendes ágyak sem voltak, ezen körülmények között pedig három hétig éltek.

Karbantartó személyzet

Az erőmű egyébként a 1986-os atomkatasztrófát követően még 2000-ig üzemelt, azt követően pedig egy karbantartó személyzet dolgozott az állomáson. Az ő feladatuk az volt, hogy biztosítsák a nukleáris hulladék hűtőberendezésének a működését. Mindez pedig az elmúlt hetek során még inkább fontossá vált, ugyanis a harcok során megsérült az üzem áramellátásáért felelős egyik vezeték, amit azóta már megjavítottak.

A legsúlyosabb atomkatasztrófa

Mint ismert 1986-ban, a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt.

Sugárfelhő Európa felett

A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

Kitelepítették a lakosságot

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot kitelepítették, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányban viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

Szarkofággal védik a felrobbant reaktort

A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek. Sőt, a romokat eredetileg beborító szarkofág fölé egy újabbat kellett emelni, de az is csak 100 évre nyújt megoldást, miközben a sugárzás több ezer évig velünk marad.

Még mindig tárolnak radioaktív hulladékot

Csernobilban, az 1986-os, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: szarkofág a csernobili atomerőmű 4. blokkja felett