Korábban a kormányzati politikusok többször is arra célozgattak a külföldi hátterű kereskedelmi láncok kiszorítására. Az érintett cégek most Brüsszeltől várnak segítséget.

Sanda szándékot gyanítanak

„Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek. A cikket a portfolio.hu szemlézte.  A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Nem egyedi az érzés

Az illető jelezte, a felvetéseket több magyar kiskereskedelmi lánc is osztja, mint például a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan vagy éppen a brit Tesco. A névtelen nyilatkozó éppen ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe, mivel a magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni.

HOPPÁ! A forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu! Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Index, Telex, Hvg, Blikk, 24.hu vagy az RTL KLUB és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt.

Nem csak az átstoppal van a gond

A beszámoló szerint ráadásul az kiskereskedők az árstopon belül két olyan neuralgikus pontot említett, amely ami a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem

Baj van a kötelező beszolgáltatással…

Az egyik ilyen, hogy a 48 órával a járati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmat produkáló láncoknak az élelmiszereket. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi adó 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedett.

… és a különadó kulcsa is problémás

a másik ilyen pedig az az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7 százalékról 4,1 százalékra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát (a 30-100 milliárd forint közötti árbevételű szereplők számára a 0,4 százalékos adókulcs 1 százalékra emelkedett, míg az ez alatti kategóriában változatlan maradt az adókulcs).

A kormányzat kitessékelné a külföldi láncokat

A Politco idézi Lázár János egy korábbi nyilatkozatát, amelyet még tavaly novemberben adott a Portfóliónak. A fideszes politikus itt a nyíltan külföldi hátterű láncok kiszorítását szorgalmazta. Erre a vonulatra csatlakozott fel idén májusban Nagy Márton gazdaságfejelsztési miniszter is, aki úgy látja, növelni kellene a hazai tulajdon arányát mind a kiskereskedelemben, mind az építőiparban.

A Tesco már bukott egy pert

Mégpedig 2020-ban, amikor az Európai Bíróságon támadta meg a progresszív kulcsú kiskereskedelmi különadót. Ám amennyiben az Európai Bizottság fellépne a külföldi vállalatok mellett, azt akkor úgy is lehetne értelmezni, hogy az uniós bürokrácia a multik mellé áll egy olyan időszakban, amikor az emberek megélhetési nehézségekért küzdenek. Mindez adná a lovat a kormánynak, amely minden rossz okozóját Brüsszelben látja.

Van ellenérv is

Azonban a Politico névtelen forrása úgy látja, hogy „ha Magyarország megússza az ilyen szigorú intézkedéseket, az nagyon negatív példaképül szolgálhat más EU-tagállamok számára is.” Kérdés persze, van-e értelme a fellépésnek, ugyanis a nagy láncok az árstopos termékek miatt keletkezett veszteséget beépítették a többi termék árába, így kifizetjük a teljes piaci árat, csak más formában.   A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

(Kiemelt képünk illusztráció: Lipták Róbert / Shutterstock.)