Az M0 autóút déli szektorának M1 autópálya felé vezető oldalán folyamatban lévő fejlesztéséhez kapcsolódó műszaki ellenőrzés nyomán további átfogó vizsgálat vált szükségessé az 1990-ben átadott Deák Ferenc (Hárosi) Duna-hídon. Sokan attól féltek korábban, hogy a széltől kileng a híd. Ezt határozottan cáfolják a szakemberek.

A vizsgálatba a NIF Zrt. külső, független szakértőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékét (BME) bevonta.

A BME szakemberei az elkészült, vizsgálatokon és mérési eredményeken alapuló szakértői tanulmányukban megállapították, hogy az adott szerkezeti elemek többlet igénybevétele – amely független a hídon szükséges és végrehajtott fenntartási munkálatoktól – döntően a hídszerkezet előéletéből származik. Rámutattak továbbá a felszerkezet egyes részeit és a sarukat érő hatások teljes körű feltárásának szükségességére.

A vizsgálat keretében a szakértői tanulmány megállapításainak gyakorlati igazolására 2020. július 30-án a hídon próbaterhelést végeznek. Tervezetten 25-30 megrakott nyerges vontatóval készül a vizsgálat, amely az ilyen jellegű és méretű hidakon megfelelő mértékű gyakorlati adatokkal tud szolgálni.

Ahogy azt korábban megírtuk itt a BudaPestkörnyéke.hu hírportálon a vizsgálatok eredményeinek ismeretében válik megítélhetővé, hogy az eddig elvégzett fenti beavatkozásokon kívül szükséges-e a hídon bármiféle további beavatkozás, és ha igen, az milyen műszaki tartalommal és ütemezésben valósulhat meg.

Lényeges, hogy a híd rekonstrukció alatti önsúlyának növekedésére vonatkozó találgatások alaptalanok, mivel az M0 autóút folyópályáján kialakított beton pályaszerkezet helyett a hídra a rekonstrukció során jóval könnyebb aszfaltburkolat került. Emellett az útpálya melletti tömör vasbeton szegélyeket is üreges kialakítású acélszegélyek váltották ki, melyek a korábbi önsúlyt szintén csökkentik.

Mint ismert, a Deák Ferenc híd szóban forgó északi szerkezete 30 évvel ezelőtt épült meg. Az építést követően a híd alatti talaj szerkezetének tömörödése – konszolidációja – évtizedekkel ezelőtt lezajlott. Semmi sem támasztja alá azt a feltételezést sem, hogy a felújítás után, az egyébként csökkentett önsúlyú híd süllyedni kezdett volna.

Nem leng ki a szélben

Alaptalanok azok a feltételezések is, melyek szerint „a szélmozgásra is rosszul reagál a felújított útpálya”. A hídszerkezetek közül szélterhelésre legérzékenyebbek a kábelhídszerkezetek, a Deák Ferenc Duna-híd szerkezete azonban felsőpályás szekrénytartós acélhíd, egy igen merev szerkezet, amelynek nem jelent problémát a légmozgás, a szél.

A NIF Zrt. arra törekszik, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy a közlekedők hosszú távon – legalább további 30 évig – biztonságosan használhassák az M0 autóút hídját.

Kiemelt kép: Terheléspróba az M0-áson – Forrás: Facebook/M0-ás csoport – Köszönjük a kép készítőjének, hogy fotójával segíti mások hiteles tájékoztatását.