Fél év után most kapta vissza a lefoglalt 17 millió forintját egy, az USA-ban élő magyar üzletember, Gyula, akinek a bankszámlájáról 23 milliót rejtélyes körülmények között utalt át valaki egy másik bank ügyfelének.

Válaszok nélkül

A banktól sem a férfi, sem az ügyben nyomozó rendőrök nem kaptak választ, a hiányzó 6 millió forintnak pedig Gyula valószínűleg bottal ütheti a nyomát. Az MNB hangsúlyozta, hogy körültekintéssel, óvatossággal kell eljárniuk az embereknek, hogy ne essenek áldozatul csalóknak, írta meg a Blikk.

EZT OLVASTAD MÁR?

Több, mint 60 milliót loptak egy ügyfél bankszámlájáról – így követték el tettüket | BudaPestkörnyéke.hu

Egy budapesti nő 2020. április 9-én megdöbbenve látta, hogy a bankszámláján lévő 62 millió forintot érő értékpapírjait a tudta és beleegyezése nélkül eladták és a pénzt egy ismeretlen számlára utalták. A BRFK nyomozói a széleskörű adatgyűjtést követően megállapították, hogy K. Györgyné és a jelenleg szökésében lévő élettársa, Balogh Sándor rávette V.

Lakást akart venni

„Prémium ügyfele voltam a banknak (megjegyzés: egy ismert, külföldi tulajdonú, magyarországi bankról van szó), de a történtek után átmentem máshová, mert nagyon csalódott vagyok amiatt, ahogy az ügyemet kezelték” – mondta az üzletember a Blikknek egy telefonos beszélgetés során, aki két éve az Amerikai Egyesült Államokban él, onnan irányítja cégeit, de nem akar elszakadni Magyarországtól, ezért is határozta el, hogy megvesz egy lakást. Az ügylethez átutalni tervezett 30 millió forintot azonban a limithatár miatt nem tudta egyben átutalni, ezért két részletben akarta azt teljesíteni a kivitelező számára.

Rejtélyes utalás

„Idén április 21-én küldtem el az összeg felét, 15 millió forintot. Minden rendben lévőnek tűnt, de két nap múlva hívtak a bank érdi fiókjából, hogy biztosan én utaltam-e el a számlámon lévő 23,5 millió forintot. Döbbenten közöltem, hogy nem, és alig hittem el, hogy valakik teljesen kipucolták a számlámat.”

Máshova ment a pénz

Gyulával közölték azt is, hogy az összeget egy másik bank ügyfelének a bankszámlájára utalták át. „Az illetőt nem ismertem, fogalmam sincs, miért neki mehetett el a pénzem, és azt sem értem, hogy miként történhetett meg ez úgy, hogy senkinek nem adtam ki az ügyfél-azonosítómat és a jelszavamat se. Azokat még a családom sem tudja” – hangsúlyozta a férfi.

Feljelentést tett

A lapnak azt is elmondta, hogy nem késlekedett, és sikerült a másik bank segítségével megakadályozni, hogy 17 millió forintot ne tudjanak továbbutalni. Az összeget azonban a rendőrség lefoglalta, hiszen Gyula ügyvédet fogadott és feljelentést tett az Érdi Rendőrkapitányságon.

Ismeretlen tettes

Az eljárással kapcsolatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a Blikk megkeresésére azt közölte, hogy az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás gyanúja miatti nyomozás egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik. Hozzátették az ilyenkor szokásos megjegyzést is, hogy a felderítési szakban lévő nyomozás részleteiről nem adhatnak tájékoztatást.

Bankot váltott

Gyula azt mondta, hogy a banktól a történtek után egy olyan levelet kapott, amelyikben rá hárítják a felelősséget. „Ezt nem fogadtam el és biztosan senki nem lepődik meg azon, hogy azonnal bankot váltottam.”

Az üzletember az MNB-től is segítséget kért

A bankot a hozzáállása miatt Gyula az ügyvédje, Varga Tamás révén a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) is megpanaszolta, mondán, súlyos banki rendszerhiba történhetett, aminek a kivizsgálását kérik. Választ azonban az ügyvéd közlése szerint a mai napig nem kaptak.

Elektronikus csalás

Pedig az MNB szóvivője, Binder István a Blikknek azt írta, hogy a konkrét ügyben ők csak az ügyfélnek adhatnak tájékoztatást, amit ha az illető akar megoszthat velünk. A szóvivő megjegyezte, hogy 2019-ben és 2020-ban eddig 28 elektronikus csalás gyanújával kapcsolatos írásos ügyfélmegkeresés érkezett be hozzájuk. Ezek többsége SIM-kártya-cserés csalás és online bankkártyás visszaélés. Ezeken felül a csalások történhetnek még adathalászat vagy számlaváltás révén is.

Ez a szabály

Hozzátette, hogy „Az Európai Unió új, természetesen Magyarországon is hatályos pénzforgalmi irányelvének (PSD2) felelősséggel és kárviseléssel kapcsolatos, előírása szerint, amennyiben az ügyfél bejelentést tesz a bankjának, hogy általa jóvá nem hagyott fizetési művelet került teljesítésre a fizetési számlájáról, a hitelintézetnek fő szabályként a bejelentését követő munkanap végéig meg kell azt térítenie az ügyfélnek, vagy ugyanezen határidőn belül kivizsgálhatja a panaszt és az egyedi bizonyítási eljárása apján elutasíthatja azt.”

Ha felmerül a csalás gyanúja

Amennyiben a hitelintézet csalásra gyanakszik és azt bejelenti az MNB -nek, akkor a bizonyítási eljárására hosszabb idő áll rendelkezésére. Ennek során – közölte a szóvivő – a banknak a megtérítés elutasításához bizonyítania kell, hogy a kárt, ami a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett, azt az ügyfele csalárd módon vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

Magyarország biztonságos…

„A tapasztalatok szerint éppen a banki rendszerek biztonságossága miatt próbálkoznak sok esetben a bűnözők az ügyfelek (pszichológiai manipulációval) oldaláról csalási kísérletekkel. Kellő körültekintéssel, az ügyfelek tudatos magatartásával (vagyis ha nem adjuk meg jelszavainkat, bizalmas banki adatainkat a csalóknak) e próbálkozások is elháríthatók. Ez alapján az Európai Unión belül Magyarország a 3. legbiztonságosabb ország a banki ügyfelekkel szembeni csalási kísérleteket tekintve” – hangsúlyozta a Blikknek Binder István.