Létrejött a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), a vezérigazgatója Vitézy Dávid lett, aki az agglomerációban élők számára rengeteg jó dolgot akar megvalósítani. “Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése nem csak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek. Azon akarok dolgozni, hogy Budapest jobb hely legyen, elsősorban az itt és a környékén élők számára” – fogalmazott a Facebookon megjelent amolyan programbeszédében a vezérigazgató. Az alábbiakban ennek a bejegyzésnek a rövidített, szerkesztett változatát közöljük.

Budapest közlekedési problémáinak jelentős része ma a városhatáron kívülről származik. A városért és Budapest közlekedési rendszerének fejlesztéséért a legtöbbet most nem a korábbi struktúrában, hanem a BFK vezetőjeként tudom tenni, ebben Karácsony Gergely főpolgármester tegnapi támogató nyilatkozata is megerősített.

A Budapest Fejlesztési Központ számos feladatot és világos felhatalmazást kap, a város fenntartható fejlődését szem előtt tartva tudja majd összehangolni és részleteiben előkészíteni az állami fejlesztéseket Budapesten és agglomerációjában, a legjobb európai példákból tanulva, sőt, lehetőleg példát is mutatva.

A Budapest Fejlesztési Központ eddig hiányzó láncszemként egységben fogja kezelni a településhatárokat átlépő, fővárosi érintettségű fejlesztéseket, szolgáltatásokat. Az állam többek között a vasút révén az egyik legnagyobb telektulajdonos Budapesten, a közlekedésben pedig a hévek, a MÁV és a Volánbusz kapcsán stratégiai a szerepe.

Állami beruházások

Felmerülhet a kérdés: konkrétan milyen városfejlesztést végez a Kormány Budapesten? Nem keveset. Számos beruházás van előkészítés alatt, a Főváros és a Kormány egyetértésével jóváhagyott Déli Városkapu fejlesztéstől kezdve az új Diákvároson, a csepeli új nagy közparkon, a hévek fejlesztésén és a H6-os és H7-es hév-vonalak Kálvin térig való meghosszabbításán át az új déli Duna-hídig. Ide tartozik a kőbányai rozsdanegyed megújítása is, benne az új Közlekedési Múzeummal.

A Fővárossal együttműködésben közösen nekiláthatunk a Városliget teljes autómentesítésének, a Népliget megújításának, a belváros forgalomcsillapításának. A közlekedés terén minden eddiginél ambiciózusabbnak kell lennünk.

Agglomerációs közlekedés

Minden olyan tömegközlekedési rendszert, amely az agglomerációból való ingázást szolgálja, az állam működtet: a MÁV vasúti pályáját, állomásait, vonatait, a hév-vonalakat és a Volánbusz járatait. Óriási a potenciál ezen szolgáltatások fejlesztésében, hisz ma a budapesti dugókat adó forgalom jelentős része az elővárosokból érkezik. Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése tehát nem csak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek.

Nincs annál fenntarthatóbb, zöldebb, a klímavédelmet jobban támogató és versenyképesebb tömegközlekedési rendszer, mint ami a vasútra, a hévekre, a kötöttpályás közlekedésre épül. 2020-ban talán ezt már nem is kell már külön magyarázni, az autóforgalom összefüggése a klímaváltozással, a levegőminőséggel, az egészségünkkel egyre szélesebb körben ismert.

Vasútfejlesztés

A vasútfejlesztés terén Budapest szerepe különleges, itt fut össze az ország vasúti hálózata, itt vannak talán a legnagyobb fejlesztési feladatok, elég csak a fejpályaudvarokra és környezetükre vagy a BKV-tól megörökölt 50 éves hév-vonatokra gondolni. Azonban minden probléma ellenére ma is többen ingáznak hévvel és vonattal Budapestre, mint ahányan vonattal utaznak az ország többi részén együttvéve, és a potenciál ennél is nagyobb, ahogy egy-egy átfogó fejlesztés – például az Esztergom-Budapest vasútvonalé – bizonyította is.

A Vitézy-program

  • Vasút bekapcsolása Budapest vérkeringésébe
  • Fejpályaudvarok fejlesztése
  • Dunán átívelő új vasúti összeköttetés előkészítése
  • Körvasút fejlesztése, új vasúti megállók létesítése
  • Liszt Ferenc repülőtér 2-es és leendő 3-as termináljának bekapcsolása a vasúti hálózatba
  • Hév-vonalak fejlesztése és felújítása
  • Új hév-vonatok beszerzése
  • H6/H7 (ráckevei és csepeli) vonalak meghosszabbítása a Kálvin térre és távlatban összekapcsolásukat a szentendrei H5-ös hévvel a föld alatt, illetve első lépésként a szentendrei hév-vonal felújítását, akadálymentesítését
  • új P+R parkolók építése
  • Regionális koordináció javítása a budapesti és az elővárosi tömegközlekedés között.

Ezek mind a Budapest Fejlesztési Központ feladatát képezik majd, együttműködve az érintett minisztériumokkal, a MÁV-val, a MÁV-HÉV-vel, a Volánbusszal, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel, a Fővárosi Önkormányzattal és a BKK-val, illetve a további érintett önkormányzatokkal. Nem kis feladat és tudjuk jól: ekkora közlekedési beruházásoknál a döntés és a megvalósulás között sok idő, néha még akár 7-10 év is eltelhet.

Nincs tehát mire várni, az előttünk álló évtized legjelentősebb és egyben legfontosabb budapesti közlekedési beruházásai ezek. Ezért is vállaltam el ezt a szakmai feladatot: most itt tudom a legtöbbet tenni Budapestért és azért, hogy közlekedési rendszere hatékonyabb, utas- és környezetbarátabb legyen. Nem a politikai vitákban szeretnék részt venni, végképp nem újakat generálni, hanem azon dolgozni, hogy Budapest jobb hely legyen – elsősorban az itt és a környékén élők számára.” – fogalmazott Vitézy Dávid.

Kiemelt kép: Vitézy Dávid, Forrás: Facebook/Vitézy Dávid