Mindannyian olyan párkapcsolatra vágyunk, ami hosszú távon is boldoggá tesz minket. Azonban néha – különösen egy viszony kezdetén – előfordul, hogy az érzelmeink, vagyis az a bizonyos rózsaszín köd, elhomályosítják az ítélőképességünket. Ilyenkor nem feltétlenül vesszük észre azokat a jelzéseket, amelyek arra utalhatnak, hogy a kapcsolat nem fog sokáig tartani.
Most tizenkét ilyen árulkodó jelet gyűjtöttünk össze, ezzel pedig az a célunk, hogy segítsünk felismerni, ha itt az ideje újraértékelni a helyzetünket.
A kommunikáció hiánya
A hatékony kommunikáció a hosszú távú kapcsolatok egyik alapköve – legyen szó bármilyen kapcsolatról. Ha nem tudunk őszintén és nyíltan beszélni egymással, akkor az idővel komoly problémákhoz vezethet. Amikor egyik fél sem érzi magát eléggé biztonságban ahhoz, hogy kifejezze a véleményét, vagy amikor állandóan elkerüljük a fontos beszélgetéseket, azt nyugodtan vehetjük intő jelnek. Gyakran előfordul, hogy a kommunikáció nem azért hiányzik, mert nincs mondanivalónk, hanem azért, mert félünk a másik reakciójától, vagy azért, mert nem akarjuk megbántani őt. Ez azonban hosszú távon felőrölheti a feleket és végül a kapcsolatot is.
Állandó viták
Szokták mondani, hogy minden minőségű kapcsolatban szükség van vitákra – amennyiben azok konstruktívak és tiszteletteljesek –, hiszen ezek által többet tanulhatunk egymásról, egymás határairól és segít abban is, hogy megoldjuk a problémáinkat. Sőt: egyes vélemények szerint a viták hiánya akár egy kapcsolat végét is jelezheti, hiszen arra utal, hogy már nem érdekel minket eléggé a viszony ahhoz, hogy küzdjünk érte.
Igenám, de ha a viták gyakoriak és hevesek, az egy figyelmeztető jel is lehet. Amennyiben folyton ugyanazokon a dolgokon veszekszünk, és nem találunk megoldást, akkor az idővel elidegenedéshez vezethet. Fontos, hogy megpróbáljuk megérteni a másik álláspontját, és közösen keressünk megoldást a gondjainkra. Ha viszont csak a veszekedések uralják a kapcsolatot, és ezekből nem tudunk kilábalni, az egyértelműen jelzi, hogy hosszú távon nem fogunk tudni együttműködni.
Az intimitás hiánya
Az intimitás nemcsak a fizikai közelséget jelenti, hanem az érzelmi kötődést is. Amikor egy kapcsolatból hiányzik az intimitás, az azt jelezheti, hogy valami nincs rendben. Ha már nem töltünk elég időt kettesben, ha az érzelmi kötődés gyengül, vagy ha már nem vagyunk olyan közel egymáshoz – átvitt és nem átvitt értelemben egyaránt –, mint korábban, az a kapcsolat végét jelentheti. Ha észrevesszük, hogy már nem csattan el egy-egy random puszi vagy csók, ha nem érünk egymáshoz és „nem engedjük be a másikat” a saját kis világunkba, inkább csak egymás mellett létezünk, az mindenképpen gondolkodásra adhat okot.
Eltérő értékrend
Az értékrendbeli különbségek súlyos konfliktusokhoz vezethetnek, amennyiben a jelenlegi párunkkal komolyan szeretnénk tervezni. Ha például az egyikünk vallásos, míg a másikunk ateista, vagy ha az egyikünk számára fontosak a hagyományos családi értékek, míg a másik inkább modern, liberális nézeteket vall, az folyamatos érdekütközésekhez vezethet. Emiatt nehéz lehet közösen tervezni, de akár azt is ellehetetlenítheti, hogy bemutassuk egymást a családtagjainknak. Ezek a különbségek tehát lehet, hogy rövid távon izgalmasnak tűnnek, ám hosszú távon olyan szakadékot hozhatnak létre, amelyet nehéz vagy lehetetlen áthidalni.
Különböző életcélok
Hogy az előző gondolathoz kapcsolódva folytassuk: egy kapcsolat akkor működik igazán jól, ha mindkét fél hasonló életcélokat tűz ki maga elé. Ugyanígy: ha különböző irányokba haladunk, a céljaink pedig sehol nem találkoznak, az komoly konfliktusokhoz vezethet.
Tegyük fel, hogy a pár egyik tagja szeretne megállapodni, vásárolni egy házat vidéken és gyermeket vállalni, miközben a másik inkább szeretné beutazni a világot és még hosszú éveken át kötöttségek nélkül élvezni az életet. Láthatjuk, hogy ezek a tervek nem igazán találkoznak, ami könnyen feszültséget okozhat. Éppen emiatt fontos, hogy a kapcsolat elején tisztázzuk az életcéljainkat, és megtaláljuk a közös nevezőt – ennek hiányában a jövőben komoly problémák merülhetnek fel.
A bizalom hiánya
A bizalom a kapcsolatok egyik alapvető pillére – ezt mindenki jól tudja. A bizalomhiányt sokan a féltékenységgel keverik, de közel sem jelentenek egyet. Míg a bizalom hiánya számos dologban megnyilvánulhat – például abban, hogy nem tudunk a másikkal az igényeinknek megfelelően kommunikálni, mert félünk, hogy nem értene meg minket –, addig a féltékenység kifejezetten egy (esetleges) harmadik félre irányul.
Egy valami viszont biztos: ha nincs meg a kölcsönös bizalom, akkor valójában az egész kapcsolat instabil lábakon áll. Ezt észrevehetjük például abban, hogy állandóan ellenőrizzük a partnerünket, vagy hogy folyamatosan úgy érezzük, hogy a másik nem őszinte velünk, és ezt rendszeresen ki is fejezzük. Mindez természetesen folyamatos feszültséget és bizonytalanságot szülhet, ami idővel a kapcsolat felbomlásához vezethet.
Féltékenység
Térjünk vissza a fent már említett féltékenységre, amit érdemes külön kérdésként kezelni, mivel igen gyakori jelenségről van szó. A túlzott féltékenység mérgező hatással lehet a kapcsolatra: amikor már minden apró dolog miatt gyanakvóvá válunk, vagy amikor olyasmire ragadtatjuk magunkat, hogy belenézünk a párunk telefonjába, az egyértelműen intő jel. Akár van rá okunk, akár nincs, ez a káros érzelem hosszú távon elidegeníti egymástól a feleket, idővel pedig a kapcsolat megszűnéséhez vezethet.
Félrelépés vagy annak gyanúja
És ha már említettük a féltékenységet, nem mehetünk el szó nélkül a hűtlenség mellett sem, hiszen ez az egyik legnagyobb árulás egy kapcsolatban – ami a legtöbb esetben a kapcsolat végét is jelenti. Ahogy említettük, még ha a hűtlenség ténye nem is derül ki, a puszta gyanú is elég ahhoz, hogy megingassa a bizalmat és feszültséget szüljön. A félrelépés jelei sokfélék lehetnek: titkolózás, megváltozott viselkedés, vagy akár a szexuális élet megváltozása is erre utalhat.
Elégedetlenség a szexuális élettel
Sokan azt mondják, hogy azért lépnek félre, mert „otthon nem kapják meg azt, amire szükségük van”. Ez persze nem jelenti azt, hogy ettől korrekt dologgá válna a megcsalás. Kétségtelen viszont, hogy a szexuális élet fontos része egy kapcsolatnak, és ha ezen a téren problémák merülnek fel, az komolyan befolyásolhatja a viszonyunkat. Az elégedetlenség különböző okok miatt jelentkezhet, például azért, mert az együttlétek monotonok és nem elégíti ki megfelelően a feleket.
Ha ilyesmit tapasztalunk, akkor érdemes visszatérni az első pontra, hiszen a megfelelő kommunikáció az ilyen helyezeket is megoldhatja. Tegyük fel, hogy mi szívesen bevinnénk különböző játékszereket – ilyen lehet például egy bilincs vagy egy párvibrátor – a hálószobába, mert ezek nélkül egyhangúnak érződnek az aktusok. Ilyenkor fejezzük ki ezt a párunknak verbálisan! Mondjuk el, hogy miért érezzük ezt fontosnak, de ha a másik nem tapasztalt ezen a téren, azt is elmagyarázhatjuk, hogy milyen előnyei lehetnek például egy anális izgató vagy egy párvibrátor használatának. Ehhez persze szükség van arra, hogy merjünk egymással nyíltan beszélgetni.
Külső befolyás
Amikor túlzottan hagyjuk, hogy a barátaink vagy a családunk beleszóljon a párkapcsolatunkba, az komoly feszültségeket szülhet a két ember között. Ha állandóan mások véleményére támaszkodunk, és nem hallgatunk a saját érzéseinkre, az azt jelzi, hogy nem vagyunk biztosak a kapcsolatunkban – ezt pedig a másik fél is érezni fogja. Mindez pedig egy idő után alááshatja a kapcsolatot, különösen, ha az ilyen beavatkozások gyakoriak és intenzívek.
Egyéni problémák
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a párkapcsolatokban – alapesetben – két ember van, akik mindig a saját, egyedi problémáikkal, úgynevezett „érzelmi csomagjukkal” érkeznek bele az új viszonyba. Ezek pedig legalább ugyanannyira befolyásolják a kapcsolat minőségét, mint az egymáshoz való viszonyulás. Lehet, hogy valakit korábban megcsaltak, és még nem heverte ki, nem dolgozta fel, például terápiás körülmények között. De az is lehet, hogy valaki a gyerekkorából hoz olyan sérüléseket, amelyek meghatározóak lehetnek egy romantikus viszonyban. Amennyiben ezeket a páros tagjai nem kezelik egyénileg, az nagyban befolyásolja a kapcsolat minőségét és hosszú távú kilátásait.
Az egyik leggyakoribb ilyen probléma kétségtelenül az önbizalomhiány, ami mélyebb személyes kérdésekből fakadhat, például a múltbeli traumákból, a családi háttérből, vagy akár a korábbi kapcsolatokban szerzett negatív tapasztalatokból.
Elhanyagolás és érdektelenség
Ezek talán a legszomorúbb jelei annak, hogy egy kapcsolat nem fog hosszú távon túlélni. Amikor már a kapcsolat kezdetén sem törődünk kellően egymással, nem mutatunk érdeklődést az iránt, ami a másiknak fontos, és nem érezzük szükségét annak, hogy kellő időt töltsünk együtt, akkor könnyen zátonyra futhat a dolog. Az ilyen viselkedésnek persze számos oka lehet, például a mindennapi stressz vagy a rohanó életmód, de ezektől függetlenül is meg kell tanulnunk figyelmet fordítani arra, ami valóban fontos számunkra.
Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a padlizsan.hu oldalt működtető cég.