Depresszió, szorongás, pánikrohamok: manapság egyre gyakrabban találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel, ami ahhoz is elvezetett, hogy már kevésbé kezeljük ezeket a problémákat tabuként. Napról napra több ember ébred rá, hogy pszichoterápiára van szüksége, és fordul szakemberhez, hogy megoldja a gondjait. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik ha szembesülnek is a pszichológiai problémák tüneteivel, nem tesznek ellenük semmit.
A következőkben a pánikbetegséggel fogunk részletesen foglalkozni. Részletezzük, hogy miért alakulhat ki, mi tartja fenn, illetve hogyan ismerhetjük fel ezt a komoly – és egyre több ember érintő – mentális problémát. De természetesen a helyzet lehetséges megoldásaira is kitérünk majd.
Mi is a pánikbetegség?
A pánikbetegség alapvetően egy pszichés, szorongásos zavar. A legtöbb ember tapasztalhat az életében olyan időszakot vagy eseményt, ami fokozott szorongást, nyugtalanságot vált ki belőle. Ez természetes, hiszen ez a szervezetünk egyfajta válasza az ilyen esetekre. Azonban, ha valakinél rendszeresen – nem csak egy-egy adott, felfokozott érzelmi állapottal járó időszakban – jelentkeznek pánikrohamok, illetve erőteljes szorongásostünetek, akkor már felmerülhet a pánikbetegség gyanúja.
Mi váltja ki?
Miért lehet az, hogy valaki ilyesmit tapasztal, míg másokat elkerül az ilyen mértékű és jellegű szorongás? Amennyiben úgy döntünk, hogy pszichoterápiába kezdünk a pánikbetegségünk miatt, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a szakember is a probléma okainak feltárásával kezdi majd. Ezek az okok pedig igen sokrétűek lehetnek.
Számos tényező játszik szerepet a pánikzavar kialakulásában. Ilyen például a genetika, azaz örökölhetjük a hajlamot, de a rendszeres és komoly stressz is. Emellett az ember természete, szakmai kifejezéssel a temperamentuma is közrejátszik a folyamatban, hiszen vannak olyanok, akik általában érzékenyebbek a stresszre, a külső hatásokra, miközben a negatív érzelmekre is hajlamosabbak. Mindezek mellett pedig „hardvertényezőknek” is tulajdonítható az ilyen jellegű betegség kialakulása. Egyes pánikbetegek esetében megfigyelhetőek elváltozások az agyi működésekben.
Vannak persze olyan esetek is, amikor szinte „természetesnek” vesszük, hogy bepánikolunk. Ez lehet valamilyen lelkileg, valamint mentálisan különösen megterhelő, extrém szituáció, amelyre a szervezetünk azonnal reagál. A pánikbetegség esetében viszont nem erről van szó: ha valaki ilyesmivel küzd, az a legváratlanabb – akár teljesen harmonikus, nyugodt – helyzetekben érezheti úgy, mintha veszélyben lenne az élete. Erre pedig válaszul pánikrohamot generál a test és az elme.
De nézzünk meg pár konkrét példát! Könnyen kiválthat pánikszerű szorongásos rohamokat valamilyen jelentős változás; a nők esetében ilyen lehet az, ha gyermekük születik. Okozhatja olyan esemény, ami különösen megterhelő lelkileg, például egy fontos személy elvesztése vagy ha egy komoly betegséget diagnosztizálnak az illetőnél. Emellett traumatikus élmények, például egy szexuális bántalmazás is vezethet ilyen problémákhoz. De még az olyan egyszerűnek tűnő életmódbeli változtatások is, mint a megnövekedett koffeinbevitel vagy a dohányzás is rizikófaktornak számítanak.
15 tünet, ami pánikbetegséget jelezhet
Ha az alábbi tüneteket gyakorta tapasztaljuk magunkon, az azt jelenti, hogy rendszeresen küzdünk pánikrohamokkal – még akkor is, ha eddig nem tudtuk, hogy erre ez a terminus. A rendszeres pánikrohamok pedig – ahogyan fentebb már láthattuk –felvetik a pánikbetegség gyanúját . Az alábbi tünetek a legváratlanabb helyzetekben is ránk törhetnek, egészen hirtelen, amikor nem is számítunk rájuk.
A veszély érzete
Fentebb már különbséget tettünk az egyes szorongásos rohamok között. Valódi pánikrohamról akkor beszélhetünk, ha bármilyen reális, objektív kiváltó ok hiányában is azt érezzük, hogy valamilyen veszély leselkedik ránk. Tegyük fel, hogy szombat délelőtt van, otthon ülünk a tévé előtt, pihenünk, amikor is egyszer csak elkezdünk különös testi tüneteket produkálni – ezeket majd lentebb felsoroljuk –, amihez a kétségbeesettség, szorongás érzése is társul.
A haláltól való félelem
Sokan nemcsak arról számolnak be, hogy valamilyen veszélytől tartanak, hanem arról is, hogy egyenesen halálfélelmük van. Amikor elragadja őket a pánikroham, és a realitás talaja kicsúszik a lábuk alól, még azt is egészen valóságosnak tartják, hogy akár bele is halhatnak az aktuális állapotukba – mivel azt gondolják, hogy tüneteik valamilyen súlyos testi betegséget jeleznek, és egyáltalán nem látnak kiutat ebből az állapotból.
Hirtelen, random érzelmek
Ezzel el is érkeztünk a következő jelzésekhez. Ha úgy kezdünk el szorongani, idegeskedni, hogy valójában semmilyen különösebb külső negatív behatás nem ér minket, akkor szintén gyanakodhatunk arra, hogy pániktünetekkel van dolgunk.
Fizikai tünetek
A pánikrohamok persze nemcsak lelki, hanem testi tünetekkel is járnak, melyek ráadásul változatos formákban jelentkezhetnek. Általános a heves szívverés, a fokozott izzadás, a testi remegés, illetve reszketés.Egyesek légszomjról számolnak be, illetve arról, hogy ezzel együtt szorító érzést tapasztalnak a torkukban. De a hidegrázás, a hőhullámok, a hasi görcsök, a mellkasi fájdalmak, a szédülés, illetve a zsibbadás is figyelmeztető jel lehet.
Aggodalom a jövő miatt
Sok pánikbetegségben szenvedő – még ha nem is tudja, hogy épp ilyen problémával küzd –, már előre retteg attól, hogy mikor érkezik el a következő alkalom, amikor ezeket a tüneteket tapasztalni fogja. Ez ráadásul sajnálatos módon egy öngerjesztő folyamat. Például: ha valaki a legutóbb pánikrohamot kapott egy tömött villamoson, a következő alkalommal már előre rettegni fog a szituációtól. Emiatt pedig sokkal nagyobb valószínűséggel pörgeti bele magát öntudatlanul egy újabb rohamba. (Ez a felismerés tovább problémákat hozhat magával, de erről majd később.)
Irrealitás, távolodás a valóságtól
A pánikbetegségben szenvedők már alapvetően egyfajta távolságba kerülnek a valóságtól, amikor – látszólag – mindenféle konkrét, reális ok nélkül alakul ki náluk egy-egy roham. Ez pedig, ahogyan „befelé haladnak” a rohamban, egyre csak erősödik. Újabb és újabb irreális félelmek üthetik fel a fejüket az elméjükben, amelyekre egyedül nem tudnak feloldást találni. Így – az olykor saját maguk által alkotott – félelmek egyre messzebbre és messzebbre taszítják őket attól, ami valóságos. Egy ilyen spirálból pedig igen nehéz kitörni – sőt, szakemberi segítség nélkül szinte lehetetlen.
Ezzel pedig el is érkeztünk a következő témakörhöz: hogyan tudjuk megoldani az ilyen jellegű problémákat?
A tünetek kezelése
Ha ilyen jellegű problémákat tapasztalunk, akkor először is érdemes elgondolkodni. A fent felsorolt életmóddal kapcsolatos kiváltó okok közül fennáll valamelyik a mi esetünkben? Ha igen, akkor máris lehet, hogy előttünk áll a megoldás. Ez pedig lehet, hogy nem több, mint néhány egyszerű, életmódbeli változtatás.
Ha valamilyen komolyabb és konkrétabb helyzetről van szó, például elveszítettünk valakit, ami miatt fokozottan rossz érzelmi állapotban vagyunk, akkor már érdemes felkeresni egy szakembert, aki segítséget nyújthat a problémáink megoldásában.
Lehet, hogy nem tudunk beazonosítani olyan életmódbeli tényezőt vagy a közelmúltban történt eseményt, mely kiválthatta a problémákat. Egy pszichoterápiás kezelés ilyen esetben kifejezetten hasznos lehet. Főleg, hogy egy jó terapeuta nemcsak hogy feltárhatja a kiváltó okokat – amelyek akár a gyermekkorunkból is eredeztethetőek –, de megoldást is kínálhat. Itt fontos megemlíteni, hogy ilyen esetben egy gyógyulási folyamatról van szó, ami hónapokig, sőt akár évekig is eltarthat. Nem érdemes azonban várni azzal, hogy lépjünk.
Nem érdemes várni
A kezeletlen pánikbetegség számos egyéb problémát magával hozhat. Alapvetően megnehezíti a mindennapokat: fokozott stressznek leszünk kitéve, mivel folyton attól rettegünk majd, hogy mikor ér el minket egy roham. Ez idővel agorafóbia kialakulásához is vezethet, ami azt jelenti, hogy az ember igyekszik kerülni a kockázatosnak ítélt szituációkat, helyszíneket. Ezek köre pedig idővel egyre csak bővül, és a helyzet annyira súlyossá válhat, hogy egyesek már a lakást sem képesek elhagyni.
Azaz: ha nem teszünk lépéseket időben, akkor azt az életünk számos területe megszenvedheti. Problémák jelentkezhetnek a munkahelyünkön, a baráti, családi, illetve romantikus kapcsolatainkban. Nehézzé válik az olyan hétköznapi feladatok ellátása, mint a bevásárlás vagy különféle ügyeink intézése. Szélsőséges esetekben pedig káros szerek fogyasztásához, depresszióhoz és öngyilkos gondolatokhoz is vezethet. De van egy jó hírünk is: a pánikbetegség megoldása ma már nem számít ördöngösségnek. Tény, hogy a folyamat motivációt, kitartást és elkötelezettséget kíván, de már egy-egy pszichoterápiás ülés után is érezhetünk magunkban pozitív változásokat. Így ezek után már csak az a kérdés, hogy mi mit vagyunk hajlandóak megtenni azért, hogy újra felhőtlenül, egészségesen és gondtalanul élhessük a mindennapjainkat.
