Az 1981-2010 közötti megfigyelések alapján évente átlagosan 2 hőségnap volt a fővárosban, azaz amikor a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot. A különböző klímamodell szimulációk alapján ez mindenképp nőni fog.

Egyik opció sem jó

Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg, és nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a közelmúlthoz képest akár 25-ször több hőségnap is lehet átlagosan Budapesten, míg ha az optimistább forgatókönyvet követjük, akkor a növekedés majdnem 50%-kal alacsonyabb a század végéig. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Így alkalmazkodhatunk

Az üvegházgáz kibocsátások azonnali és valódi csökkentésén túlmenően ezért elkerülhetetlen az alkalmazkodás, amiben a városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak.

Hirdetés

 

 

 

 

 

Torz átlag

A zöldfelületek teljes aránya látszólag kedvező (45,7%) Budapesten, de az átlag torzít, mert ezt a számot a kiterjedt budai zöldfelületek húzzák fel, egyes belvárosi részeken a részesedés közel nulla százalék.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!

Sokat segít a zöld

Az 1 főre jutó zöldfelületek teljes Budapestre jellemző értéke is igen alacsony, 137 m2/fő. A zöldfelületek kiterjedésének a növekedésével egyben csökken a hőségnapok száma is, így fordulhat elő, hogy már most ötször-hatszor több a hőségnapok száma a belvárosi kerületekben, mint a külső-budai zöldövezetben.

Itt lesz a legnehezebb

A legrosszabb értékekkel a 6. kerület rendelkezik, ahol a 1981-2010-es időszak 7 napos értéke az évszázad közepére 34-45 napra, az évszázad végére 38-61 napra emelkedhet.

A fa is közmű

A Másfélfok cikke szerint alapvető és radikális szemléletváltásra van szükség az alkalmazkodáshoz: a városi fákat, cserjéket, fa- és cserjesorokat ugyanúgy közműnek kellene tekinteni, mint például a víz- vagy gázvezetékeket.

Több zöld, kevesebb hőségnap

Ha százalékosítjuk kerületekre lebontva a zöldfelületek arányát, akkor látszik igazán – a zöld dzsentrifikációs folyamatok mellett –, hogy mennyire durván egyenlőtlen ez az eloszlás, valamint, hogy kimutathatóan magas korreláció van a zöldfelületek mennyisége és a hőségnapok száma között.

Megfelelő fa kell

A cikk szerint a jövőben meglévő zöldfelületeken történő esetleges fa és cserje pótlások, valamint az új telepítések esetében – az adott fajok/fajták kiválasztása során – szükséges figyelembe venni a megváltozó és a távlatban várható melegebb, egyben szárazabb klimatikus viszonyokat. Olyan fajokat/fajtákat szükséges választani, amelyek ezen megváltozó körülményekkel szemben ellenállóbbak.

Nem jó a fű sem

Szükséges a kizárólag pázsittal borított felületek csökkentése, mivel ezen felületeken a rövidre vágott fű hamar kiég, és kiszárad a talaj. A zöldfelületek talajainak gyorsabb kiszáradása ellen javasolható a ritkább kaszálás, a magasabbra növő, jobb vízgazdálkodású lágyszárú fajok/fajták alkalmazása, cserjék nagyobb arányú telepítése.

Megterhelő a hőség

A hőség megterheli az emberi szervezetet és az infrastruktúrát is. Különösen veszélyeztetettek a kisgyerekek, az idősek, vagy a valamilyen betegséggel (légzőszervi, szív- és érrendszeri, mentális, anyagcsere stb.) élők – nem véletlen, hogy hőhullámos időszakok során a napi halálozás országosan kb. 15%-kal emelkedik meg. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: illusztráció